A hit erejének jelképe – példaértékű összefogással készült el a legendás erdélyi püspök Márton Áron szobra, amelyet 2020. október 3-án avattak fel Kaposváron.
Márton Áron erdélyi püspök 1944 májusában a kolozsvári Szent Mihály templom szószékéről felemelte szavát a faji megkülönböztetés, a zsidók deportálása ellen. Május 22-én tiltakozó levelet írt Sztójay Döme miniszterelnöknek, Jaross Andor belügyminiszternek, a Kolozs-megyei főispánnak és a kolozsvári rendőrkapitánynak, emiatt kitiltották Kolozsvárról.
Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február 12-én szentelték fel a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet "a Világ Igaza" címet adományozta neki.
Márton Áront 1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.
Márton Áron egész életében a kisebbségi jogok és a vallásszabadság kérlelhetetlen szószólója volt.
(Videó: Perjéssy Gábor)