Sztyepan Bandera utóélete Ukrajnában

Hörömpöli Erik / Forrás: Kitekintő

Óriási botrány a nemzet hőse körül!

Viktor Juscsenko távozó ukrán elnök január 22-én bejelentette az „Ukrajna Hőse” cím poszthumusz odaadományozását Sztyepan Bandera részére.

Az intézkedést az Európai Unió „sajnálattal vette tudomásul” és kétségbe vonta annak jogosságát az újonnan felálló ukrán kormánynak küldött határozatában.

A végül a KGB által elrendelt merénylet során eltüntetett Bandera máig ellentmondásos figura a mai Ukrajnában. Bár még az úttörő mozgalomban is részt vett, már tinédzser éveiben is folyamatosan, később az egyetemen egyre aktívabban a nacionalista köröket kereste. Ambiciózus és karizmatikus személyiség lévén igen hamar az Ukrán Nacionalista Párton (OUN) belül, egyre fontosabb pozíciókban találhatta magát.

1931-re már a párt propaganda főnöke lett, az évtized végére pedig teljesen magáévá tette Hitler zsidóelleneségét azzal a ukrán „kitétellel”, hogy a zsidó kommunisták, valamint a kommunista térnyerés elleni harc az abszolút prioritás. 1940-re saját pártfőnöke Andrij Melnyk is úgy vélekedett, hogy Bandera túl radikális, így szakítottak létrehozva ezzel a OUN-M és OUN-B utódpártokat, utóbbit Bandera vezérletével.

A második világháború kezdetekor kapcsolatban állt a náci Németországgal, Ukrajna függetlenként való elismerésének reményében, azonban az események előrehaladtával ki kellett ábrándulnia: Hitler tervei között nem szerepelt ilyen. Mivel azonban a zsidókhoz való hozzáállás közös pont volt a két politikus elképzeléseiben, így Banderára elsősorban, mint náci kollaboránsra emlékezhetünk.

Első alkalommal 1941 júniusában segédkezett a lvov-i pogrom megszervezésében, mely mintegy négyezer zsidó életét követelte.

Viktor Juscsenko szerint önmagában minden hezitálást kizáró ok az a tény, hogy Bandera nélkül nem lehetne ma VIktor Janukovics a független Ukrajna demokratikusan megválasztott elnöke. Juscsenko hozzátette: biztos abban, hogy ezt utóda is belátja majd, és nem fogja kezdeményezni Bandera kitüntetésének visszavonását.

Julija Timosenko, leköszönő miniszterelnök kijelentette: teljes mellszélességgel Juscsenko döntése mellett áll, a kétkedőknek pedig az ukrán történelem áttanulmányozását ajánlja.

Az „Ukrajna hőse” kitüntetés a legmagasabb fokozatú állami kitüntetés Ukrajnában, tizenkét éve létezik, eddig 173 kitüntetett szerepel a listán, köztük tudósok, történelmi személyiségek, vagy sportolók.

Az Európai Unió álláspontja nem is lehetne egyértelműebb: azt várja a következő kormánytól, hogy a cím visszavonásáról rendelkezzék. Főként Lengyelországban váltott ki felháborodást a kitüntetés, mivel sok lengyel áldozatot is Banderának tulajdonítanak. Ukrajna egy kisebb, nyugati része a második világháború végéig Lengyelországhoz tartozott. A lengyel elnök, Lech Kaczyński és Juscsenko ezidáig közös orosz-ellenesége sem volt elég ahhoz, hogy a lengyel köztársasági elnök meg ne szólaljon az ügyben és az Európai Unióval egyetértésben elégedetlenségét fejezze ki az egyébként az oroszok által is elítélt kitüntetés ügyében.

Janukovics eddigi nyilatkozatai óvatosak, bár világosan kivehető: nem szimpatizál az odaítélés tényével. Elmondta, hogy nem örül a cím miatti újabb választóvonalnak a társadalomban, valamint, hogy maga az „Ukrajna Hőse” kitüntetés már a független Ukrajna általa létrehozott intézmény ezért nem szerencsés „régen halott embereket” bevonni.

Több elemző szerint is egy közvetett visszavonásnak lehetünk majd szemtanúi, melyet egy olyan törvény valósíthat meg, mely az összes náci háborús bűnös rehabilitálást betiltaná, visszavonva egyúttal Bandera titulását is.