„Lehet-e egy zsidó lány magyarként szép?"

2021. Január 07. / 16:35


„Lehet-e egy zsidó lány magyarként szép?"

Az első magyar szépségversenyt a zsidó Simon Böske nyerte meg 1929. január 6-án. Miatta kezdődött egy vita arról, hogy lehet-e egy zsidó lány magyarként szép, és hogy milyen valójában a magyar szépség. Zsidó helyett a székely vagy a palóc lány az ,,ideális" magyar szépség? Egy néprajzi-antropológiai vitává alakult a verseny, amibe Klebelsberg Kunótól kezdve Móriczon és Karinthyn át sokan bekapcsolódtak – olvasható a 24.hu interjújában.


– Tizenöt éve dolgozom holokauszttúlélőkkel, és mindig érdekelt, hogy ők, akik megélték a ’20-as, ’30-as éveket, vajon mit tapasztaltak. Nyilván ezek a beszélgetések a holokauszt traumájának a feldolgozásáról is szóltak, de mindig meséltettem őket a gyerekkorukról is. És ezek a túlélők, főleg nők, beszéltek a mindennapokról, így a divatról és a szépségápolásról is. Ők meséltek nekem először a legelső szépségkirálynő-választásról is – de csak mellékesen, hogy „a Simon Böske”. Elkezdtem kutakodni, hogy ki lehetett ő, és egy nagyon izgalmas történet bontakozott ki az első magyar szépségkirálynőről, aki történetesen zsidó lány volt – mondja Czingel Szilvia kultúrantropológus abban az interjúban, amelyet a 24.hu készített vele legutóbbi kötete kapcsán.

74001235-1024x684.jpgCzingel Szilvia (Fotó: Mohos Márton/24.hu)

Ezt a bizonyos első szépségversenyt – mint Czingel Szilva a cikkben kifejti – „a Színházi Élet című lap hirdette meg, ami köztudottan egy zsidók által vezetett újság volt, harmadrészt pedig nagyon sok zsidó lány jelentkezett. Arra viszont senki nem számított, hogy egy ártatlan szépségverseny, azzal, hogy egy zsidó származású lány nyeri meg a versenyt, milyen vitákat generál majd. Hiszen Simon Böske magyar lányként nyeri meg a versenyt, sőt, aztán Európa szépe is lesz, és ott is mint magyar lány, Magyarországot képviselve".

Franciaországban, a nemzetközi szépségverseny színhelyén Simon Böskét nem bántották zsidóságáért, ám itthon nem örültek a sikerének, a nő rengeteg támadást kapott zsidósága miatt. 

Ráadásul miatta elkezdődött egy vita arról, hogy lehet-e egy zsidó lány magyarként szép, és hogy milyen valójában a magyar szépség? Zsidó helyett a székely lány vagy esetleg a palóc felel meg az ideális magyar szépség képének? Egy néprajzi-antropológiai vitává alakult a verseny, amibe Klebelsberg Kunótól kezdve Móriczon és Karinthyn át csomóan bekapcsolódtak, és mivel ez 1929-ben volt – túl a numerus clausus-törvényen –, a politikai hangulat is kedvezett az antiszemita felhangnak – mondja a kultúrantropológus a 24.hu cikkében, amelyet teljes terjedelmében ide kattintva olvashatnak el.

Simon_Böske_Miss_Hungary_és_Miss_Europe.png

SIMON BÖSKÉRŐL RÖVIDEN

Simon Erzsébet Keszthelyen, Simon Sándor járási tiszti főorvos és Hoffmann Janka leányaként született 1909-ben. Már tizenhat évesen felfedezték, 1925-ben előbb a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd a Balaton Tündérévé választották. Négy évvel később, 1929 . január 6-án az először megrendezett Miss Hungary (akkori nevén Miss Hungária) szépségversenyt is megnyerte kétszáztizennyolc induló közül. Még ugyanabban az évben Párizsban Miss Európává választották tizenhat ország indulója között. 

Miss Európaként fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói herceg, számos diplomata és híresség. Böske kirándulást tett a francia tengerparton, európai és amerikai filmajánlatot kapott, egy francia selyemgyár mintát kívánt róla elnevezni. 

Magyarországra érkezésekor hatalmas ünneplő tömeg várta a Keleti pályaudvaron. Március 17-én délelőtt az Újságírók Kórház- és Szanatóriumegyesülete javára autogramokat adott, melyek ára 1 pengő volt. Ezen a napon Böskét antiszemita inzultus érte, mivel egy női küldöttség Miss Palesztinának nevezte, és autóján utazva a „ronda zsidó lány”, és „nem vagy magyar!” kiáltásokkal tiltakoztak ellene.

Nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel, férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedőhöz,de házasságuk nem volt tartós. Az asszony második férje Jób Dániel (1880-1955), a Vígszínház művészeti igazgatója volt. Élete végén mozgáskorlátozottként gondozásra szorult, 1970-ben halt meg Budapesten. A Kozma utcai izraelita temetőben temették el. Életét Szarka Lajos történész 2017-ben dolgozta föl Simon Böske naplója címmel. (A Wikipédia szócikke alapján.)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Koronavírus
Védőoltások: a legidősebbek következnek
Izrael
Izrael: Felújítják Jeruzsálemben a Siratófalat
Hírek, lapszemle
Orbán Viktor kormányfő ellenzi a kóser vágás megtiltását

Kommentek