Héber szakácskönyvek, kézzel írott receptfüzetek – Kiállítás a zsidó étkezési kultúráról

2022. Április 19. / 18:13


Héber szakácskönyvek, kézzel írott receptfüzetek – Kiállítás a zsidó étkezési kultúráról

Jó lesz a bólesz címmel nyílik kiállítás az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A november végéig látható kiállítás a zsidó étkezéskultúra történetét kíséri végig a török hódoltságtól egészen 1945-ig.

A zsidó konyha fontos része a magyar gasztronómiának. Az április 21-én nyíló Jó lesz a bólesz című kiállítás e közös história forrásait állítja a középpontba: szakácskönyveket, kéziratos receptgyűjteményeket, tárgyakat és dokumentumokat, amelyek segítségével bepillanthatunk a hagyományos zsidó étkezési kultúra hazai történetébe. (A bólesz egyébként egy hagyományos zsidó sütemény, finom kalácstésztából készül.)

Frissen sült bólesz ‒ ilyen, ha jó lesz. Fotó: Carmel ÉtteremFrissen sült bólesz ‒ ilyen, ha jó lesz. Fotó: Carmel Étterem

Asszimilálódni és őrizni az ősi parancsokat

A történelmi háttérről: Európában a 19. század második felében csak az Orosz Birodalomban élt több zsidó, mint Magyarországon, és Varsó után Budapesten volt a legnépesebb városi zsidó közösség, ezen belül is különösen sok középosztályi család ‒ a szakácskönyvek legfontosabb célközönsége. Ők egyfelől szerettek volna igazodni a hozzájuk hasonló szinten élő keresztényekhez, ugyanakkor megtartani vallásuk parancsait, köztük a kásrutot, az étkezés szigorú szabályait is.

A Tüzér utcai maceszgyár alkalmazottai, 1920-as évek (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)A Tüzér utcai maceszgyár alkalmazottai, 1920-as évek (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)

Az már kevésbé köztudott, hogy a 19. századi magyarországi zsidó kultúra nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű része a gasztronómiai irodalom. Németország mellett hazánkban publikálták az egyik legkorábbi zsidó szakácskönyvet 1840-ben.

Majd Pesten adták ki a világ első héber betűs szakácskönyvét 1854-ben. Így világviszonylatban harmadikak vagyunk a kiadott korai zsidó szakácskönyvek számát tekintve.

A világ első héber betűs szakácskönyve Óbudán

Tehát a fennmaradt jelentős számú szakácskönyv feldolgozása lehetővé teszi a magyar zsidó gasztronómiatörténet alaposabb megismerését. Hiszen egy szakácskönyvből vagy receptfüzetből nagyon sok minden megtudható azokról, akiknek készült, és azokról is, akik írták, és ténylegesen használták.

Ros hásáná, a zsidó újév alkalmára küldött üdvözlőlap (Zempléni Múzeum)Ros hásáná, a zsidó újév alkalmára küldött üdvözlőlap (Zempléni Múzeum)

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállításán látható anyag legértékesebb része az a hat, magyar kiadású 19. századi munka ‒ köztük a világ legelső héber betűs szakácskönyve ‒, amelyek már ritkaságuknál fogva is megérdemlik a figyelmet. Így együtt még soha nem szerepeltek, ahogy olyan kiállítás sem készült még Magyarországon, amelyik a gasztronómiai kultúrának ezzel az érdekes, mindeddig jórészt feltáratlan részterületével foglalkozott volna. 

A kiállításhoz kapcsolódóan a múzeum kiadja Körner András: Jó lesz a bólesz. Magyar zsidó gasztrotörténeti tanulmányok c. könyvét.

Kurátorok: Saly Noémi és Körner András
Projektkoordinátor: Fehérváriné Tóth Helga

A valódi különlegességnek számító kiállítást április 21. és november 27. között láthatjuk.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek