Purimhoz közeledve cikkünk a Vásti és Eszter közötti hasonlóságot és különbségeket mutatja be. Bár a két perzsa királyné sosem találkozott egymással, a köztük lévő kapcsolat megértése fontos lépés ahhoz, hogy jobban megismerjük Eszter könyvét.
Vásti ugyan az első fejezet végére eltűnik, de hosszú árnyékot vet a könyv további részére. Amíg jelen van, megtudjuk róla, hogy szép és önfejű, valamint kiváló partiszervező. Autonóm személyiség, aki, ha nem akar, parancsra nem jelenik meg férje és királya előtt. Ezért az önállóságért drágán meg is fizet. Az első fejezet végére világossá válik, hogy Ahasvérus udvarában egy nő jól teszi, ha kötelességtudó, úgy és akkor jelenik meg a király előtt, ahogyan azt ő parancsolja. A női engedelmesség alapvető fontosságát tovább erősíti a fejezet utolsó verse, amelyben Ahasvérus minden alattvalójának küld egy levelet, amelyben nem titkoltan emlékezteti őket arra, hogy „minden férfinak uralkodnia kell a háza táján”.
Ezzel szemben Eszter eleinte úgy jelenik meg, mint Vásti tökéletes ellentéte. Míg Vásti akaratos és független volt, addig Eszter passzív és engedelmes. Saját sorsába nemigen szól bele, hagyja, hogy nagybátyja és gyámja egyengesse életét. Az ő életstratégiája a teljes alárendelődés mások akaratának. A szöveg megfogalmazásai – mint pl.: Mordeháj befogadja őt, nevelt lányává teszi, beviszi a király háremébe, majd a király színe elé – mind azt támasztják alá, hogy Eszter csendes, halk szavú, igyekszik megfelelni a környezetének. A háremben nem kér semmit, csak elfogadja, amit Hágáj, a király eunuchja ad neki. Még a királynévá való koronázása után is engedelmeskedik Mordeháj parancsainak és az udvar előtt eltitkolja származását. Nem meglepő, hogy Ahasvérus szereti Esztert. Ő a szófogadás mintaképe, Vásti ellenpólusa.
Eszter tisztában van vele, hogy milyen szerepet tölt be Ahasvérus feleségeként. Tudja, hogy a vele szembeni elvárás az engedelmesség, és az sem titok előtte, hogy mi lett az engedetlen Vásti sorsa. Éppen ezért Eszter tisztában van vele: nagyon kényes helyzetbe kerül, amikor Mordeháj megparancsolja neki, hogy járjon közben a zsidók érdekében a királynál. Mindenki tudja, hogy aki kéretlenül megjelenik a király előtt, azt halálra ítélik – válaszolja. Mordecháj azonban ragaszkodik a kéréshez.
Ez Eszter számára a válság pillanata. A nevelőapja és a férje iránti megfelelés között vergődik. Nyílt engedetlenség, hogy hívatlanul lép a király elé. Tudja, hogy azért őt választották királynénak, mert személyiségében Vásti ellentéte. Pozíciója, identitása, élete a királytől függ, ami most komolyan veszélybe került.
Ebben a sorsfordító pillanatban Eszter belenéz a tükörbe, és rájön, hogy mégsem különbözik annyira Vástitól. Saját kezébe veszi a dolgokat, és szembeszáll mindkét hatalmi forrással. Eszter átveszi az irányítást Mordeháj terve felett, majd úgy változtatja és módosítja azt, ahogyan jónak látja. Vástihoz hasonlóan ő is csak akkor jelenik meg a király előtt, amikor úgy dönt, hogy itt az ideje – ebben az esetben háromnapos böjt után. Ahelyett, hogy követné Mordeháj parancsát, és egyszerűen benyújtaná a kérvényét, inkább nagyszabású partit rendez, csakúgy, mint Vásti. Eszter rájön, hogy népe és a saját sikere érdekében nem lehet többé passzív és szófogadó.
Eszter tehát összeszedi minden erejét, hogy megmentse népét. A sikerhez azonban komoly önismereti utat kell bejárnia. Ahhoz, hogy győzni tudjon, fel kell fedeznie magában a magabiztos Vástit. Eszter ebben az önfejlődési folyamatban sokat és gyorsan tanul. Integráns személlyé válva, kiszámíthatóbb, kifinomultabb módszereivel végül sokkal sikeresebbé válik, mint elődje volt.
Eszter könyve komoly tanítás a nők számára is. Azt mutatja meg, hogyan kell küzdeniük azért, hogy meghúzzák a határaikat. Hagyománytisztelőként, a háláhá törvényeinek betartásával is lehetnek szabadok és nyitott gondolkodásúak. Nem kis feladat ez, sokszor nehezebb, mint megmenteni egy egész népet.