„Miért imádkozunk? Miért mond ellent a hit az imának – és miért nem? Hogyan lehet a kettőt kiegyensúlyozni? Mikor mondta Jichák ősatyánk a délutáni imáját – és mikor kellene nekünk? Mi a helyzet télen, ha korán megy le a nap, vagy ha késlekedik a tizedik?" Ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni az Orti.hu oldalon megjelenő Omek magazin legfrissebb számában Szántó-Várnagy Binjomin, a Bét Jehuda közösség rabbija.
Talán az egyik legszembetűnőbb jellemzője a zsidó vallási életnek: az ima.
Az imának persze minden vallásban van jelentősége. De az, hogy a zsidók napjában három, hosszú, kötött szövegű imát mondanak el, az európai-keresztény kultúra számára mindenképpen meglepő, de talán még sok muszlim számára is. Igaz, a muszlimok napjában ötször imádkoznak, az ő imáik azonban jellemzően összességében rövidebbek a zsidók mindennapi három imájánál.
A talmudi hagyomány szerint ezeket az imákat még az ősatyáink vezették be – Ábrahám, Izsák és Jákob. Éppen a mostani hetekben olvassuk a történeteiket – ezen a héten éppen Izsák imájának tórai utalása szerepel:
„És kiment Jichák a mezőre estefelé elmélkedni” (Beráchot 26b, Mózes 1., 24:63 alapján)
Az imával kapcsolatban talán az egyik legalapvetőbb kérdés:
Ha Isten mindentudó, akkor miért kell imádkoznunk? Miért hisszük, hogy az imánk képes befolyásolni a valóságot? Hiszen úgyis mindig azt csinálja, ami a legjobb nekünk!
Ha alaposabban elgondolkodunk ezen a kérdésen, rájöhetünk, hogy egy mélyebb kérdés húzódik meg mögötte: az ima vajon nem mond ellent a hitnek?
Ugyanis abban hiszünk, hogy az Örökkévaló tökéletesen irányítja a világot. Ha pedig az imáink által ebbe „beleszólunk”, azzal valójában a világ irányításába szólunk bele – az irányítás tökéletességét kérdőjelezzük meg, tudatunkban mintegy gyengítjük az ebbe vetett hitet. Fordítva:
ha azt hisszük, hogy minden úgy tökéletes, ahogy van, hiszen „jó kezekben vagyunk”, akkor mi motivál minket az imára?
A valóság az, hogy az első kérdésekre viszonylag könnyen találhatunk meggyőző és egyszerű válaszokat – az utóbbi problémák azonban jóval súlyosabbak. A szellemi világ rendjének megkerülhetetlen szabályszerűségei, mellyel ha őszinték vagyunk, kénytelenek vagyunk szembenézni.
Hiszen világos: Isten ugyan mindentudó, de nekünk mégis kell imádkoznunk – nem azért, hogy Ő megtudja, hogy mi kell nekünk, hanem hogy mi magunk épüljünk az imádkozás által. Hiszen az ima során a Teremtővel építünk kapcsolatot, és ez számunkra fontos.
Binjomin rabbi okfejtését teljes terjedelmében az Omek magazin e heti számában olvashatják el.