Binjomin rabbi a zsidók „felsőbbrendűségéről" és kiválasztottságáról

2024. Augusztus 02. / 12:32


Binjomin rabbi a zsidók „felsőbbrendűségéről" és kiválasztottságáról

– Magam is gyakran találkozom olyanokkal, akik értetlenül állnak azelőtt, hogy hogyan létezik, hogy a zsidók magukat „felsőbbrendűnek” képzelik? Meg vannak sértődve azon, hogy az, amit ők esznek, az nekünk „nem kóser”. Micsoda, kérdezik, én talán nem vagyok nekik elég kóser? – ilyen izgalmas kérdéseket feszeget az Omek magazin legújabb számában Szántó-Várnagy Binjomin, a Bét Jehuda közösség rabbija.

„Amikor a Tóra a szent ételek beivódásáról ír, akkor meghatározza, hogy bizonyos idő után még az is váljon tilalmassá, ami addig szent volt. Ez a továbblépés fontosságát is tanítja számunkra: ahhoz, hogy a szentség létráján megfelelően tudjunk haladni, ahhoz képessé kell váljunk arra, hogy elhagyjuk a múltat, akár a múltbeli hibáinkról, vétkeinkről van szó, akár az eddig elért szintünkről.

Természetesen örülünk és hálásak vagyunk minden szellemi sikerért, amivel a Gondviselés megajándékozott minket, viszont ugyanakkor nem »ragadunk le«, és tudatában vagyunk annak, hogy amíg ezen a világon vagyunk, mindig van lehetőségünk a továbblépésre. 

Amikor viszont a más népektől megszerzett edények tisztításáról olvasunk, abból azt tanuljuk, hogy a teljesség elérésének része az elszigetelődés a külső hatásoktól. 

Ez egy olyan téma, amit a legtöbb – elsősorban nem zsidó – embernek igen nehezére esik megértenie. Magam is gyakran találkozom olyanokkal, akik értetlenül állnak azelőtt, hogy hogyan létezik, hogy a zsidók magukat „felsőbbrendűnek” képzelik? Meg vannak sértődve azon, hogy az, amit ők esznek, az nekünk „nem kóser”.

Micsoda, kérdezik, én talán nem vagyok nekik elég kóser? Hiszen én is rendes ember vagyok, ugyanolyan jószándékú, mint ők (vagy talán még jobban is)!

Mindenekelőtt: maga az a reakció, ahogyan az ember reagál a különleges szentséggel való találkozásra, önmagában is sokat elárul róla. Ha például én találkozom olyannal, aki egy magasabb szintű igényszint rendszerhez tartja magát, akkor bennem nem a kisebbségi komplexus belső hangja az első ösztönös válasz, hanem a csodálaté, a tiszteleté.

A lelki, belső gyengeségnek ezek az érzései általában ellehetetlenítik azt, hogy ezek az emberek, akik a Tóra alapjait megkérdőjelezik, alapvető – egyébként természetükben egyszerű – fogalmakat megértsenek. A megértéshez ugyanis nyitott gondolkodásmód szükséges.

A kiválasztás, a kiválasztottság a Tóra egyik alapvető tétele. Nem a zsidók találták fel saját maguk fényezésére! Még akkor sem, ha valóban elképzelhető, hogy népünk egynémely tagjai szintén nem értik meg ezt a fogalmat kellő mélységében, és felületességükben azt képzelik, hogy bármit is tesznek, mindig is jobbak lesznek más népből való embertársaiknál. 

A Tóra egyértelműen és visszatérően hangsúlyozza a kiválasztottság fogalmát. Először az ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob kapcsán, majd a Tóraadás kapcsán. 

De még maga a mózesi öt könyv szerkezete is ezt a koncepciót tükrözi. Hiszen az első könyv rögtön azzal kezdődik, ahogyan az ember kiemelkedik a Teremtés egészéből, és „kiválasztott” fajjá válik. Utána történik meg az emberek közül az ősatyák kiválasztása, a cselekedeteik és megpróbáltatásaik alapján."

Binjomin rabbi gondolatmenetét teljes terjedelmében az Orti.hu oldalon közzétett Omek magazinban olvashatják el.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek