Meghalt Győrffy Miklós újságíró, egyetemi tanár

Elhunyt a magyar rádiózás kiemelkedő alakja, Győrffy Miklós rádiós és televíziós újságíró, akinek olyan híres, adásonként százezrek által hallgatott műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Bagoly vagy a Gondolat-jel. Hetvenhat éves volt.

Halálhírét kollégája és barátja, Fodor János hozta nyilvánosságra, aki azt írta:  „Meghalt Győrffy Miklós, aki a legnagyobbak közé tartozott a rádiós világban – szerintem. Meghalt az a szerkesztő, műsorvezető, aki – persze, csapatban – oly sokat tett, hogy rendszerváltozás legyen ebben az országban. Más kérdés, hogy milyen lett az, amiben persze tevékeny szerepet nem vállalt. Sőt”.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Táncsics Mihály-díjas Győrffy Miklós – több rádiós munkatársával együtt – jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Kádár-korszak nyolcvanas éveiben szabadabban lehessen beszélni olyan közügyekről, amelyek a rendszerben tabunak számítottak. Az 1982-ben indult Bagoly című, kétórás rádióműsorban (amely onnan kapta az elnevezését, hogy éjszaka ment, így csak az „éjszakai baglyoknak” szólt) Feuer Andrással, majd Szénási Sándorral olyan témákat jártak körül, mint a zsidókérdés, antiszemitizmus, a később oly elkeserítően újjáélesztett népi-urbánus ellentét, sőt, 1985-ben a műsor még azt a kérdést is feszegette, hogy lehetséges-e a többpártrendszer Magyarországon. 

A rendszerváltás korának másik emblematikus rádióműsora a Gondolat-jel volt, amelyet Győrffy Miklós a már említett Szénási Sándorral felváltva vezetett. A vasárnap délben sugárzott műsor sok-sok tízezer hallgató számára jelölte ki a kötelező programot, hiszen a Gondolat-jelben olyan, a „hivatalos" nyilvánosságban alig, vagy egyáltalán nem emlegetett szerzőkről lehetett hallani, mint Arthur Koestler, George Orwell vagy Alekszandr Szolzsenyicin. Újságírói hivatásával, rádiós és tévés működésével párhuzamosan tanáregyéniség volt, újságírást és etikát oktatott. 1994 óta a Kodolányi János Főiskola (ma egyetem) kommunikáció és médiatudomány tanszékének alapító tanszékvezetője volt. 

A rendszerváltás után némileg visszahúzódott a nyilvánosságtól, majd fokozatosan és tudatosan háttérbe vonult, hogy a következő újságíró generációk oktatásának szentelhesse magát. Okos és felkészült profi volt, aki úgy ismerte ezt az országot és az újságírást, mint kevesen. 

Legyen neki könnyű a föld!

(Fotó: Nagy Attila/nlcafe.hu)