Mártírjainkra emlékeztünk Békéscsabán

A 81 évvel ezelőtt elhurcolt békéscsabai és Békés vármegyei zsidóságra emlékeztünk vasárnap délután a Széchenyi-ligeti zsinagógában. A holokausztnak csak Békéscsabán több mint kétezer áldozata volt. A Békés Vármegyei Hírportál beszámolója a megemlékezésről.

A Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke beszédében elmondta, 81 évvel a holokauszt borzalmai után a múlt bűneiről alkotott képünk egyre halványul. Lukácsné Moskovitz Tamara kiemelte, a hitközség elkötelezett abban, hogy az auschwitzi túlélők gyermekei, unokái, akik éljenek akár Békéscsabán, az országban, vagy a világ bármely részén, megosszák felmenőik vészkorszak idején megélt történeteiket, a túlélők és az áldozatok szenvedéstörténetét. Hangsúlyozta, felelősséggel tartoznak azért, hogy a kortársaik tanúságtételeit továbbadják nemcsak emlékezetként, hanem erkölcsi örökségként is.

– Meggyőződésünk, hogy ezzel közösségünket erősítjük, identitásunkat őrizzük, és hozzájárulunk ahhoz, hogy a városunkból elszármazott túlélők leszármazottaival ápolt kapcsolataink továbbéljenek, sőt elmélyüljenek, bízva abban, hogy a város ma felnövő generációi, a jelen és a jövő békéscsabai polgárai is megértik ennek az itt található ötezer fekete gránitkockának az üzenetét – fogalmazott.

A családja jó részét nem tudta megismeri a holokauszt miatt

Ezt követően Tímár Lajos, másodgenerációs visszaemlékező osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Mint mondta, családjából egyedül édesapja élte túl a háborút a koncentrációs táborban, két nagybátyját a határnál végezték ki a magyar hatóságok emberei, két nagynénje pedig Auschwitzban halt meg. Megjegyezte: a közvetlen családjában 30-32 fő van, akiket a holokauszt miatt már nem tudott megismerni, míg tágabb családjában és az ehhez kapcsolódó baráti körben ez a szám megközelíti a 150-et.

Számos megbecsült polgárát veszítette el Békéscsaba

Bálint József, Békéscsaba alpolgármestere felidézte, hogy 1944. június 26-án indult Békéscsabáról és június 29-én érkezett meg Auschwitzba az a vonat, melynek vagonjaiban több mint 3 ezer békéscsabait hurcoltak el a náci haláltáborba, közülük mintegy 2200 embert azonnal megöltek.

– Ezen a napon békéscsabai és Békés vármegyei orvosokat, kereskedőket, iparosokat, tanítókat, művészeket veszítettünk el. Családtagokat, barátokat, jó szomszédokat. Férfiakat és nőket, gyerekeket és öregeket. Embereket – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy a huszadik század elején Békéscsaba ipari, polgári, társadalmi fejlődéséhez nagyban hozzájárult zsidó közösség vesztesége az egész magyar társadalom kollektív vesztesége.

Az emlékeztetés felelőssége a mai zsidó közösségekre hárul

Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének megemlékező szavait távollétében dr. Róna Iván, a Mazsihiszturisztikai vezetője tolmácsolta. Mint fogalmazott, emberként kötelességük emlékezni, zsidóként viszont az emlékeztetés felelőssége is rájuk hárul. Hozzátette, emlékeztetniük kell mindenkit arra a gyalázatra, ami a huszadik század harmincas, negyvenes éveiben zúdult a magyar zsidóságra.

– 500 ezer ember, felfoghatatlan szám, felfoghatatlan veszteség. Képzeljünk el egy katasztrófát, ami eltörölné Békéscsaba teljes lakosságát, sőt az egész vármegye lakosságát a csecsemőktől az aggastyánokig, Füzesgyarmattól Battonyáig, Gyulától Szarvasig nem maradna egy élő ember sem. Belegondolni is szörnyű lenne egy ilyen mértékű tragédiába, mégis a vészkorszakban másfélszer ennyien vesztek oda a holokauszt során – jegyezte meg.

A megemlékezés keretében mártír-istentiszteletet tartott Markovics Zsolt főrabbi.

Fotók és szöveg: beol.hu