Holokauszt emléknap: fontos, hogy figyelmeztessük a következő generációkat

A koronavírus-járvány miatt idén online emlékezés lesz a holokauszt magyar áldozataira a holokauszt emléknapján. A magyar kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter kavicsot, virágot és mécsest helyezett el ma Budapesten a Cipők a Duna-parton emlékműnél, az ellenzéki pártok pedig közleményeket adtak ki. Mint korábban bejelentették, az Élet Menete vasárnapra meghirdetett felvonulása elmarad.

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. 

A magyar kormány honlapja szerint a járványügyi helyzetre tekintettel idén a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján csütörtöktől az emléknaphoz kötődően a következő tartalmak válnak elérhetővé: Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatójának köszöntője; Németh Linda és Jakab Attila, a Holokauszt Emlékközpont történészeinek összefoglalója az emléknapról és a múzeumról; Mezei Mónika tanárnő rendkívüli történelemórája a magyar holokauszt emlékezetéről és Klacsman Borbála történész beszélgetése Fahidi Éva írónővel, színésznővel, holokauszt-túlélővel.

Emellett elérhetők lesznek a következő dokumentumfilmek: Ámos Imre, az Apokalipszis festője című portréfilm; Egy világkiállítás hatása az Apokalipszis festőjére dokumentumfilm; Csodarabbik földjén/Add tudtul fiaidnak; Akik lelke megmaradt a hitben – a debreceni zsidóság története (a Debrecen TV jóvoltából ingyenesen elérhető. Szintén közzétesznek néhány napra több mozifilmet. A Saul fia április 16. és 23. között megtekinthető ezen a linken. A Jób lázadása április 16. és 30. között elérhető itt. Továbbá a Sorstalanság április 16. és 30. között itt lesz elérhető.  

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter kavicsot, virágot és mécsest helyezett el ma a Cipők a Duna-parton emlékműnél. A helyszínen az M1 aktuális csatornának nyilatkozva azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emlékezéssel a következő generációkat is folyamatosan figyelmeztessük, „milyen tragikus következményei vannak annak, ha egy nemzet elveszíti szabadságát". Figyelmeztetni kell a következő generációkat azért is, hogy ilyen soha többé ne történhessen meg a világban – tette hozzá. Kiemelte: „a magyar kormány büszke arra, hogy Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek zsidó honfitársaink".

Facebook-oldalán a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra is megemlékezett az áldozatokról.  Kertész Imre Sorstalanság című regényéből idézett: „Ahogy körülnéztem ezen a szelíd, alkonyati téren, ezen a viharvert s mégis ezer ígérettel teli utcán, máris éreztem, mint növekszik, mint gyülemlik bennem a készség: folytatni fogom folytathatatlan életemet.” Majd hozzátette: Kertész Imre gyermekként élte túl a holokausztot, de rajta kívül sok százezer fiatal, idős, férfi, nő, magyar veszett oda.

Szalay-Bobrovnicky Vince helyettes államtitkár, Takács Szabolcs miniszteri biztos és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke emlékezett meg beszédben a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a Vasvári Pál utcai zsinagóga épületében.

Karácsony Gergely emlékező szavai

Ugyancsak a Facebook-oldalán emlékezett Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, aki azt írta: „ma azokra a honfitársainkra emlékezünk, akiket elhurcoltak otthonaikból, hogy aztán kegyetlenül elvegyék az életüket. 600 ezer magyar esett áldozatául a fanatikus gyilkolásnak, amelyre sem magyarázat, sem megbocsájtás nincs. Nekünk ma, több mint 70 évvel az események után az emlékezés mellett az is feladatunk, hogy bizonyítsuk, a megbélyegzésnél, a széthúzásnál mindig erősebb a megértés és az összetartozás. Szembe kell néznünk a múlttal és tanulnunk belőle, sosem lehetünk közönyösek" 

A főpolgármester Elie Wieselt idézte: „A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. A szépség ellentéte nem az ocsmányság, hanem a közöny. A hit ellentéte nem az eretnekség, hanem a közöny. És az életnek nem a halál az ellentéte, hanem az élet és halála között választani nem hajlandó közömbösség”. Hozzátette: „Hitünkből, demokratikus meggyőződésünkből fakadóan kell legyőznünk a közönyösséget. Fel kell szólalnunk a kirekesztés ellen, hiszen különbözőségünkben nem gyengítjük, hanem erősítjük egymást".

Az ellenzéki pártok közleményei

A Demokratikus Koalíció nevében Barkóczi Balázs azt írta: a DK fejet hajt az áldozatok előtt a holokauszt emléknapján. Soha többé nem ismétlődhet meg az, hogy egy ország elárulja, cserbenhagyja és a halálba küldi polgárait. Tanulnunk kell a múlt hibáiból és emlékeznünk kell az áldozatokra és borzalmakra, hiszen mindennél fontosabb: az emberi élet nem játék!

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja nevében Schmuck Erzsébet és Kendernay János társelnökök úgy fogalmaztak: 1944. április 16-án kezdődött meg hazánkban zsidó honfitársaink gettósítása és deportálása. Ez a nap a kezdete több százezer gyilkosságnak. Több százezer olyan gyilkosságnak, amelynek az áldozata és a társtettese is magyar.  A veszteség pótolhatatlan, a bűn eltörölhetetlen, az emlékezés fájdalmas. Mi, mai magyarok, tettesek és áldozatok utódai a tragédiát nem tudjuk meg nem történtté tenni, elődeink sorsán nem változtathatunk.  De az emlékezés és az áldozatok iránt érzett tisztelet erőt kell, hogy adjon számunkra, hogy megbékéljünk. Erőt kell merítenünk ahhoz, hogy a társadalmunk és az egész emberiség előtt álló XXI. századi kihívásokra választ találjunk.  Az áldozatok emléke előtt legjobban azzal adózunk, ha társadalmunk jövőjét a szolidaritásra, az egymás és a jövő generációk iránti felelősségre, az emberi méltóság feltétlen tiszteletére építjük.  Ma erre kell emlékeznünk és egymást emlékeztetnünk – írták.

Az MSZP Országos Központja is közleményt adott ki, amelyben az olvasható: a  gyűlöletet megalapozó zsidótörvények elfogadása után 1944. április 16-án kezdődött meg Magyarországon a zsidóság gettókba zárása. 76 évvel ezelőtt, ezen a napon vett minden korábbinál nagyobb lendületet a magyarországi zsidóüldözés.  A mai napon emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. Mindazokról, akiket a magyar állam akkori vezetői elárultak azzal, hogy kiszolgáltatták őket a gyűlölet politikájának és közreműködtek a kifosztásukban, szervezett összegyűjtésükben és deportálásukban, végső soron a meggyilkolásukban.  A mai nap a fájdalmas emlékezésé, de egyben a felelős emlékeztetésé is. Az áldozatok emléke előtti főhajtás mellett ugyanis emlékeztetni kell magunkat a közös felelősségünkre, arra, hogy még egyszer nem engedhetjük megismétlődni a történelem legsötétebb korszakát. Nem engedhetjük, hogy a politika ismét arra a gyalázatos útra lépjen, ami elvezetett a múltbéli alávaló tettekhez.  Mély szomorúsággal és gyásszal rójuk le kegyeletünket valamennyi áldozatul esett honfitársunk emléke és a túlélők fájdalma előtt. Az MSZP együtt emlékezik a túlélőkkel, a meggyilkoltak hozzátartozóival, és osztozik máig tartó fájdalmukban.

Wallenberg egyesület: össztársadalmi érzékenységet!

A holokauszt történéseinek áttekintése jól demonstrálja, hogy mire képes az ember – írja közeményében a Raoul Wallenberg Egyesület. Mint fogalmaznak, az áldozatok előtti tisztelgés elkerülhetetlen, hiszen országunk hatalmas veszteséget szenvedett és a körülmények teljes feldolgozása is csak folyamatban van. Az emlékezés és a fájdalom mellett ebben a vírussal terhelt időszakban is azt kérjük polgártársainktól, hogy segítsék a különösen érintetteket és ne valamilyen csoporthoz való tartozásuk alapján, hanem tényleges szükségéeteik szerint itéljék meg őket. Azt szeretnénk ha ez az érzékenység össztársadalmi érzékenységgé válna, amelyben az önbecsülés és mások megbecsülése elválaszthatatlan. Szeretnénk ha ez az etikai mérce az élet valamennyi területén a közélet részévé válna – zárul az egyesület közleménye.

(Címlapkép: Varga Judit a Cipők emlékműnél. Fotó: MTI/Kovács Tamás)

(Mazsihisz-összefoglaló – Forrás: MTI, OS, Facebook)