Egyedül Esterházy János nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt

2021. Március 14. / 09:20


Egyedül Esterházy János nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt

A visegrádi országokban szentmisékkel, közép-európai imaórával emlékeznek ma a 120 éve született magyar-lengyel származású mártír politikusra, Esterházy Jánosra. Az 1901. március 14-én született arisztokrata politikus 1942-ben egyedüliként nem szavazta meg a pozsonyi parlamentben a zsidók deportálásáról rendelkező törvényt. Más módon is segítette az üldözött zsidókat, és szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen.


Esterházy János születésének 120. évfordulója alkalmából az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont a Pázmaneum Társulással és a Felvidéki Mária Mirjam Rádióval közösen Esterházy-emlékévet hirdetett 2021-re. Az emlékév célja, hogy a 2019-ben Krakkóban megkezdődött boldoggá avatási eljárást eseményeivel és imáival támogassa és erősítse. 

Esterházy János, a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője 1901. március 14-én született a zoborvidéki Nyitraújlakon.  A Felvidék magyarlakta déli részét Magyarországhoz visszacsatoló 1938-as első bécsi döntés után bejelentette, hogy Szlovákiában marad. 1942-ben egyedül ő nem szavazta meg a pozsonyi parlamentben a zsidók deportálásáról rendelkező törvényt. Segítette a lengyel és más menekülteket, az üldözött zsidókat, szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen.

1943-ban Szlovákia rágalmazásának vádjával megfosztották parlamenti mandátumától, és félévi börtönbüntetésre ítélték. 1944-ben Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel után rövid időre bebörtönözték. 1945 tavaszán az ideiglenes szlovák kormánynál tiltakozott a magyarellenes intézkedések miatt, amiért letartóztatták, és átadták a KGB-nek. A Szovjetunióba hurcolták, ahol koholt vádak alapján tíz évre ítélték, majd szibériai lágerbe vitték, ahol súlyos tüdőbajt szerzett. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg, titokban temették el, a hamvakat nem adták át a családnak. 2017 szeptemberében – végakarata szerint – jelképes urnáját szülőföldjén, Alsóbodokon, az Esterházy zarándokközpont kápolnájában helyezték el.

Esterházy János temetésének helyszínén, az alsóbodoki Szent Kereszt felmagasztalása kápolnában ma délután 3 órától 4 nemzet 1 lélekben címmel tartanak 120 perces közép-európai imaórát, amelyhez körkapcsolással csatlakoznak Esterházy János életének különböző helyszíneiről, így Nyitraújlakról, Krakkóból, Kassáról, Prágából, Érsekújvárról, Budapestről és Mírovból. A program Esterházy János sírjának koszorúzásával zárul. 

A zártkörű rendezvényt az Esterházy János Zarándokközpont Facebook-oldalán lehett élőben övetni.

Forrás: MTI

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Radnóti főrabbi: Hol laknak az ártó szellemek?
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi az időbeli és térbeli szentségekről