Miért pont vaddisznók? – Egy spirituális válság tünetei

Világszerte egyre súlyosabb problémát jelentenek az elvadult házisertések és a vaddisznók, amelyek – mintha csak egy modern kori bibliai csapás sújtaná a mezőgazdaságot –, hatalmas pusztítást végeznek a termőföldeken.

A probléma jellege és az érintett fajok földrajzilag eltérnek: Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában az elvadult házisertések szaporodnak kontrollálhatatlanul, míg Európában – így Magyarországon is – a természetes vaddisznóállomány növekedése okoz hasonló gondokat. Az emberi erőfeszítések ellenére képtelenség megfékezni szaporodásukat és egyre nagyobb területeket hódítanak el, komoly gazdasági és ökológiai károkat okozva.

A vaddisznók jelenléte ma már öt kontinensen okoz súlyos gondokat.

Az Egyesült Államokban, különösen Texasban, több mint 2,6 millió vaddisznó él, és évente mintegy 2,5 milliárd dollár gazdasági kárt okoznak a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában. Vadászhelikopterekkel próbálják visszaszorítani őket, kevés sikerrel.

Ausztráliában évi 80 millió dollárra becsülik a kárt, amit a vaddisznók okoznak. Az állatok tönkreteszik az ökoszisztémákat, kiássák a termékeny földeket, és veszélyeztetett fajokat szorítanak ki.

Brazíliában, főként a Paraná és Rio Grande do Sul tartományokban, a kisparaszti gazdaságokat napok alatt letarolják. A termelők beszámolói szerint egy-egy éjszaka alatt egész kukorica- vagy babföldeket pusztítanak el.

Németországban, különösen Brandenburg és Bajorország tartományokban, évente több tízezer vaddisznót lőnek ki, mégis növekszik a populáció. Az állatok nemcsak a földeket károsítják, de behatolnak lakóövezetekbe is.

Japánban, miután a vidék néptelenedni kezdett, elvadult disznók foglalták el az elhagyott falvakat. A Fukushima környéki zónákban, ahol a sugárzás miatt a lakók elköltöztek, a disznók uralják a terepet.

A gazdák világszerte próbálkoznak csapdákkal, vadászatokkal, mérgezéssel vagy kerítésekkel – mindhiába. A vaddisznók elképesztő gyorsasággal szaporodnak: évente kétszer is fialhatnak, alkalmanként akár 4–12 malaccal. Ráadásul intelligensek: tanulnak a veszélyekből, elkerülik a csapdákat, és szétoszlanak, hogy tovább szaporodjanak.

A kérdés pedig felmerül: miért most történik mindez? Miért éppen most borul fel az ökológiai egyensúly ilyen különös módon, szerte a világon?

A judaizmusban a disznó az álszentség, a képmutatás szimbóluma. Bár hasadt patája van – úgy tűnik, mintha kóser lenne –, nem kérődzik, így valójában trefá, azaz tisztátalan. A bölcsek gyakran idézik: amikor a disznó lefekszik, előrenyújtja patáit, mintha azt mondaná, „nézzetek csak rám, kóser vagyok!” – miközben természetéből fakadóan hazugságot testesít meg.

A zsidó misztika szerint a fizikai világ eseményei a spirituális világban már korábban lezajlott folyamatok tükröződései. A Midrás például úgy értelmezi a Szentélyek pusztulását, hogy Nebukadneccar és Titus csupán egy-egy „bontóbrigád” volt: mire ők megérkeztek, a Sehiná, az isteni Jelenlét már elhagyta a templomokat, mert ezt váltotta ki a nép lelki romlása. A pusztítás így nem ott kezdődött, hanem sokkal korábban, spirituálisan.

Így nézve különösen beszédes, hogy ezek a disznók – a hamisság ősi jelképei – éppen akkor özönlik el a földet, amikor a világban az igazság értéke súlyos válságban van.

Hazugságok, manipulációk és féligazságok töltik meg a közbeszédet: a média, az oktatás, a politika, az orvostudomány és még az etika világában is egyre nehezebb eligazodni. A bizalom, amely civilizációnk alapköve volt, visszafordíthatatlanul megrengett.

Kiben bízhatunk ma? Az orvosokban? A politikusokban? A sajtóban? Az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia és digitális manipuláció korában már egyetlen kép vagy videó sem jelent garanciát az igazságra. A diskurzus helyét egyre inkább a kiabálás, a lejárató címkézés vette át. Értelmes vita helyett mind gyakrabban éri személyeskedés azt, aki pusztán kérdéseket tesz fel vagy más véleményt képvisel.

Brazíliában végül nem a fegyverek, hanem az árkok hozták el a megoldást. A parasztok rájöttek: a disznók ellen nem lehet frontálisan harcolni. Ehelyett határokat kellett húzniuk – fizikai és szimbolikus értelemben is. Ez talán számunkra is tanulság lehet: nem lehet értelmes vitát folytatni azzal, aki nem igazságot keres, csak győzni, dominálni, elhallgattatni akar.

Talán a mi nemzedékünk küldetése nem az, hogy minden hazugság ellen külön-külön küzdjön, hanem hogy igazságot teremtsen a maga életében. Hogy tisztázza önmagában, mit jelent céllal élni, mit jelent zsidónak lenni, mit jelent hűséges házastársnak, szerető szülőnek, odaadó barátnak lenni. Mit jelent elérni – nem a külvilág elismerését, hanem a belső integritást.

Ez lehet a mi feladatunk: az igazság hordozóivá válni egy olyan világban, amely égető szükségét érzi ennek.

Az Aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla

Források: USDA on Feral Swine Damage, Australian Feral Pig Impact Report – ABC News, Brazil Farmers Facing Wild Boar Crisis – Reuters, Feral Boars in Germany – DW News, Boars Take Over Fukushima – The Guardian