Az Istennel birkózó asszony: Rebeka, a hívő zsidók modellje– Jó szombatot!

2020. November 20. / 12:26


Az Istennel birkózó asszony: Rebeka, a hívő zsidók modellje– Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent napja ma délután 15 óra 44 perckor köszönt be, a királynő holnap kora este 16 óra 52 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából a Toldot (Mózes 1. 25:19–28:9) hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

Rebeka a legmélyebb válságban Istenhez fordul, hogy számonkérje rajta az életét, azt, hogy mivégre van a földön, aki haragjában, kétségbeesésében éppen nem eltávolodik Istentől, hanem szembeszáll, vitatkozik vele. Megtanít minket képmutatás nélkül, valóban kötődni az Örökkévalóhoz.

Esterházy Péter mondta egykor, Eörsi István kapcsán, hogy a következetes ateizmus, a mély és szenvedélyes, a legvégső konzekvenciáig elmenő istentagadás ugyanolyan komoly és tiszteletreméltó, mint az igazán elkötelezett Istenhit. A híres szellemeskedés szerint zuhanó repülőn nincsenek ateisták. Esterházy szerint Eörsi érdeme, hogy bebizonyította, vannak. Halálos betegen sem tért meg Istenhez, nem kért tőle kegyelmet, nem menekült hozzá csak azért, mert hátha mégis, mert már úgysem veszíthet semmit. Ha Ábrahám, ahogy a protestáns filozófus, Kierkegaard nevezte, a hit lovagja volt, úgy Eörsi István a hitetlenség lovagja. Egész életében Istennel volt elfoglalva, számtalan művében adott hangot annak, mennyire neheztel rá és mennyire nem hisz benne. Nem tudta elengedni – és ezzel egyszerre igazolta azt, hogy mennyire fontos neki, mennyire szeretné szeretni Őt és azt is, hogy ha a hitetlenség ennyire komolyan vehető, a hitnek is lehet éppen ugyanekkora egzisztenciális súlya. Képtelenség, mondta a katolikus Pascal, hogy volna Isten és az is éppen ennyire elgondolhatatlan, hogy nincsen.

Rebeka, ahogy az ősanyák szinte mind, hosszú időn át nem esik teherbe és a férje, Izsák, aki ugyan nem igazán érti, de gyengéden szerei őt, imádkozik érte, közbenjár Istennél, hogy gyerekük lehessen. Az Örökkévaló meghallgatja és kivételesen nehéz terhességgel jutalmazza Rebekát. Beavatkozik az életükbe, hogy átmenetileg, egy elég hosszú átmenet idejére, szörnyű nehézzé tegye.

Ezúttal Rebeka fordul Istenhez. Szaggatott beszédű, kétségbeesett mondata a legmélyebb kérdések egyike azóta is, amelyet az Örökkévalónak egyáltalán feltehetünk: ha ez ilyen, miért/mi célból vagyok én?

Mi az értelme ennek a fájdalomnak, mi igazolhatja? Miért így, miért ebben a fájdalomban mutatkozol meg, miért kapcsolódik össze a szenvedés minden reménnyel, minden ígéreteddel? És miért kell ezt nekem, és miért épp nekem kell mindezt elviselnem?

Isten válaszol, nem sértődik meg a kifakadáson és beszámol arról, hogy hatalmas harcok zajlanak le Rebeka méhében két leendő gyermeke, két fundamentálisan eltérő választás, életstratégia között, hogy az élet, amelyet továbbad, jóvátehetetlenül konfliktusos és sok tekintetben bizonytalan. Hogy mindannyian feltehették volna ezt a kérdést Istennek mindazok, akik Rebeka előtt, és azok is, akik utána jártak a földön.

Rebekából a nyers, zsigeri kétségbeesés szól, keserűen kéri számon fájdalmát Istenen és talán ő kerül a legközelebbi rokonságba itt Jóbbal, aki saját életét, tulajdonképpen a Teremtést kérte számon Istenen, ahogy Eörsi István is, aki könyvet is írt Jóbról. Dühösen, számonkérően fordul Istenhez, de Istenhez fordul, nem fordul el Tőle és a legmélyebb beszélgetések egyikét folytatja Ég és Föld készségesen válaszoló Teremtőjével, a nagy talmudi rabbik írásmagyarázatai alig akarják elhinni, hogy egy asszony, még ha az egyik ősanya is, ilyen közel kerülhet az Örökkévalóhoz. Pedig a Tóra semmi kétséget nem hagy efelől, a Jóistent az, hogy ki férfi és ki nő nagy, bátor lázadó hívei közül, a legkevésbé sem érdekli és Rebekát éppen nőként, terhes kismamaként szerzett tapasztalatai juttatják el a nagy lázadó hívők végső kérdéséhez. És valóban –, a kanadai reformrabbi, Jordan D. Cohen szép értelmezése szerint – megtanít minket arra, hogyan szóljunk őszintén a mostanihoz hasonló, válságos időkben (ilyen az emberi történelem szinte egésze) a Seregek Urához, megtanít a belé vetett legmélyebb bizalomra. Az ő születendő gyermeke Jákob, aki Isten küldöttével tusakodik majd a Jábok gázlójának közelében, hogy megkaphassa az Izrael nevet. Izrael története ebben a tekintetben Rebeka ősanyától indul.

Jó szombatot kívánunk!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek