08.15. 19:38, kimenete: 08.16. 20:45 
Mózes 5. könyve 8:1 így szól: „Kol hamicva aser ánochi mecavcha hajom tismörun la’aszot – Az egész micvát, amit ma parancsolok nektek, őrizzétek meg, hogy teljesítsétek.” Milyen micvára utal itt Mózes?
A következő versek arra szólítják Izrael népét, hogy emlékezzenek a pusztai vándorlás tapasztalataira. Vajon ez lenne az a micva, amire Mózes az első versben utal? És miért mondja, hogy „az egész micva” vagy „minden micva”? Ha egy konkrét micvára gondol, nincs szükség arra, hogy az egész szót használja. Ha pedig sok micvára utal, akkor többes számban kellene mondania: „a micvák mindegyike”. A „minden” többes számot jelöl, a micva viszont egyes szám. Miért ez a nyelvtani ellentmondás?
Rási kétféleképpen válaszol: a psát (szó szerinti) magyarázattal és egy midrási értelmezéssel. A szó szerinti magyarázat szerint, amikor Mózes „micva”-t mond, az összes micvára gondol. A Tóra néha egyes számban hivatkozik a többes számra, talán azért, mert az egyes részek egységet alkotnak. Így a vers értelme: „Minden micvát, amit ma parancsolok nektek, őrizzétek meg, hogy teljesítsétek.” A midrási magyarázat szerint viszont a kol nem „minden”-t jelent, hanem „egészet”. Mózes azt parancsolja Izraelnek, hogy bármilyen micvát is kezdenek el, azt fejezzék is be.
Ahhoz, hogy valaki érdemet szerezzen egy micvával, teljes egészében végre kell hajtania azt.
Az Or Hachájim (egy híres, klasszikus kommentár a Tóráról, amelyet Chaim ibn Attar rabbi írt) kifejti: gyakran előfordul, hogy az emberek nem teljesítik az összes micvát, amit Isten parancsolt. Ez sokszor abból a téves hitből fakad, hogy ha valaki egy bizonyos micvában jó, akkor nem kell másokra figyelnie – főleg nem azokra, amelyek kevésbé tűnnek fontosnak. Mózes harcolni akar ezzel a hibás szemlélettel, ezért ismételten figyelmezteti Izraelt, hogy minden micvát tartsanak meg. Ebben a versben az egész Tórát egyetlen micvának nevezi, hogy senki ne gondolja: bizonyos micvákat elhanyagolhat. Ahogy egy micvát teljes egészében kell végrehajtani, úgy kell megérteni, hogy a Tóra minden micvája összefügg. Ha valaki elhagy néhányat azok közül, amelyeket megtehetne, az olyan, mintha egyetlen micvát sem fejezett volna be.
A Malbim (Rabbi Meir Leibush ben Yehiel Michal, híres bibliamagyarázó) egyetért azzal, hogy a „minden micva” az egész Tórát jelenti. Azt mondja, sokan kérdezték: miért adott Isten Izraelnek 613 micvát? Nem lett volna elég a hét Noé fiainak adott törvény, hogy az ember elérje a teljességet?
Egyesek szerint e különböző utak ugyanahhoz a célhoz vezetnek. Mint amikor egy beteg elmegy az orvoshoz, aki felír egy gyógyszert. Aztán a beteg elmegy egy másik orvoshoz, aki több gyógyszert ajánl, és azt mondja: válassza ki, melyiket szeretné. A Malbim azonban elutasítja ezt a szemléletet. Isten nem választási lehetőségeket adott – nem úgy van, hogy lehet teljesíteni a hét Noé-törvényt vagy a 613 micvát. Nem azért adott 613 micvát, hogy egyet kiválasszunk közülük. Mindet teljesíteni kell, mert egyetlen egységet alkotnak – ezért is beszél Mózes egyes számban.
A hét Noé-törvény lehetővé teszi az ember számára, hogy ebben a világban teljes életet éljen, és biztosítja a társadalom működését: tilos ölni, lopni, bálványt imádni, Istent káromolni, állatokat kegyetlenül bántalmazni, házasságtörést elkövetni, és kötelesség rendszert létrehozni a törvények betartatására.
A Tóra és a 613 micva ennél magasabb szellemi teljességet tesz lehetővé. Aki megtartja a micvákat, az közel kerülhet Istenhez, és részesülhet az örök boldogságban – nemcsak ebben a világban, hanem az Eljövendő Világban is.
A „minden micva” tehát – a Malbim értelmezése szerint – egyetlen egységet alkot, amely az összes micvát magában foglalja, és amelyet teljes egészében meg kell tartani. Ez a parancsok összessége vezethet el az emberi tökéletesség magasabb fokára.
Illusztráció: cottonbro studio / pexels
Chana Prero előadása (naaleh.com) alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
