Elkezdődött a Szenes Hanna emléknap Jánosházán
Ünnepélyes keretek között, az egykori jánosházi zsinagóga helyén (Berzsenyi út 42.) felállított emléktábla leleplezésével kezdődött meg az egész napos megemlékezés Jánosházán, amelyet Szenes Hanna születésének 105. és jánosházi származású édesanyja születésének 130. évfordulója alkalmából szerveztek meg.
A megemlékezésen jelen volt Kiss András, Jánosháza város polgármestere, Alexandra Zachari, Izrael Állam magyarországi nagykövet-helyettese, valamint Prof. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. Az eseményen a résztvevők között köszöntötték Izrael nemzeti hőse, Szenes Hanna külföldön élő családtagjait, köztük dr. David Szenesh-t és feleségét, Ilanat, valamint Szenes Hanna magyarországi családtagját, Szenes Andreát.
A megemlékezésen jelen volt Csaba Yitzchak Markovics kántor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség, a Győri Zsidó Hitközség és más zsidó hitközségek elnökei, elöljárói és tagjai, a környező települések polgármesterei, jegyzői és képviselői, valamint a város egyházi vezetői, Tallós Balázs, a Magyar Izraeli Baráti Társaság országos elnöke, Stubenvoll András, a soproni szervezet elnöke, valamint jánosházi holokauszt-túlélők leszármazottai – köztük Hátszegi Gáborné Szűcs-Stern Julianna –, valamint Winkler Miksa Raoul Wallenberg-díjjal elismert önkéntes koordinátor.
A megjelenteket köszöntve Kiss András polgármester beszédében hangsúlyozta a helyszín történelmi jelentőségét: az emléktábla a jánosházi zsinagóga helyét jelzi, amelyet az 1950-es évek végén lebontott az akkori tanács.
Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke emlékező beszédében arra a megdöbbentő és fájdalmas adatra utalt, amely a jánosházi temető emléktábláján is olvasható – a zsidó közösség tragédiáját jelző 335 áldozatra. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ez a szám nem statisztika. Ez a szám meggyilkolt családok, megtört életek, lélekig ható emberi sorsok száma. Ez a szám Jánosháza szívéből kitépett közösség száma.”
A Mazsihisz elnöke kiemelte a Szenes család jelenlétének szimbolikus erejét is: „Önmagában a jelenlétük élő bizonyíték arra, hogy a gyilkosok szándéka kudarcot vallott. Hogy a zsidó élet – Szenes Hanna tragikus sorsa, a vészkorszak félmillió magyar mártírja és a holokauszt hatmillió zsidó áldozata ellenére – tovább folytatódik.”
A hivatalos program részeként Alexandra Zachari Izrael magyarországi nagykövet-helyettese is megosztotta gondolatait, beszédének zárásaként pedig egy nagyon személyes történetet is felidézett. Elmondta, hogy az Izraeli Védelmi Erőknél teljesített szolgálata alatt ejtőernyős kiképző volt, így Szenes Hanna mindig része volt az ő történetüknek is: egyike volt azoknak a hősöknek, akik az ejtőernyőzést sokkal többé tették egy egyszerű katonai műveletnél – a bátorság, a küldetéstudat és az ismeretlenbe való elszánt ugrás szimbólumává emelték egy nagyobb cél érdekében. Kifejezte meghatottságát, amiért most Magyarországon, Szenes Hanna emléke előtt tisztelegve állhat nagykövet-helyettesként.
Az eseményen idézték Szenes Hanna örök érvényű gondolatát is, amely útmutatóként szolgált a megjelentek számára: „Aki embernek született, nem élhet másként: emberként.”
A 2026. szeptember 18-án ünnepélyesen felavatott emléktábla Csiszár Zoltán alkotása. A leleplezést követően Winkler Miksa vezetésével elhangzott a Kaddis, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés köveit és koszorúit.
A program a Jánosházi Művelődési Ház dísztermében folytatódik, ahol megnyitják a Szenes Hannának emléket állító kiállítást, emlékműsort, az In Flore Trio, valamint Dr. David Senesh a Szenes családról szóló előadását hallgathatják meg a résztvevők.
A délután folyamán a zsidó temetőben zajló mártírmegemlékezéssel és egy különleges ejtőernyős emlékugrással zárul a Szenes Hanna emléknap Jánosházán.
Kapcsolódó cikkek
Kapcsolódó események
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
28. Zsidó Kulturális Fesztivál: elindult a jegyértékesítés a Dohány utcai zsinagóga programjaira
