A láng, amely nem hunyt ki – 105 éve született Szenes Hanna

Szenes Anikó néven látta meg a napvilágot egy művelt, asszimilálódott zsidó családban. Édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. A Baár–Madas Református Leánygimnáziumban tanult, verseket és naplót írt, miközben egyre közvetlenebbül tapasztalta meg az erősödő antiszemitizmust. A zsidótörvények továbbtanulását is megnehezítették, ezért 1939-ben elhagyta Magyarországot, és az akkori brit mandátumterületre, Palesztinába költözött.

A nahalali mezőgazdasági iskolában tanult, majd 1941-ben csatlakozott a Földközi-tenger partján fekvő Szdot Jam kibuchoz. Dolgozott a földeken, közösséget épített, és továbbra is verseket írt. A Caesarea felé vezető tengerparti séták ihlették egyik legismertebb költeményét, az Éli, Éli címen dallá vált Séta Caesareában című versét, amelyet ma is szinte mindenki ismer Izraelben.

Amikor Európa zsidóságát már a megsemmisítés fenyegette, csatlakozott a brit hadsereg különleges küldetésre készülő zsidó ejtőernyőseihez. Nemcsak harcolni akart a nácizmus ellen: abban reménykedett, hogy segíthet üldözött sorstársain és Budapesten maradt édesanyján is.

1944 márciusában társaival Jugoszlávia partizánok ellenőrizte területén ért földet. Júniusban lépte át a magyar határt, ahol elfogták. Hónapokon át vallatták és kegyetlenül megkínozták, de bajtársait és küldetésük részleteit nem árulta el. A Margit körúti fogház udvarán 1944. november 7-én végezték ki.

Földi maradványait 1950-ben Izraelbe vitték, azóta a jeruzsálemi Herzl-hegy katonai temetőjében nyugszik. Versei, naplója és élettörténete azonban messze túlélték őt. A költő érzékenysége és a katona rendíthetetlen bátorsága ugyanabban a fiatal nőben találkozott – abban a Szenes Hannában, akinek alakja ma már elválaszthatatlan a magyar és az izraeli zsidóság emlékezetétől.

Szenes Hanna születésének 105. évfordulójáról Izraelben, egykori kibucában is megemlékeznek. A Szdot Jamban működő Szenes Hanna Emlékház július 17-re Szenes Hanna – divat és hősiesség címmel hirdetett programot, amely rendhagyó nézőpontból, az öltözködés és a viseletek változásán keresztül idézi fel életének állomásait.

Szenes Hanna emlékezete a magyar zsidó közösségben is eleven maradt. A Mazsihisz filmvetítéssel, színházi előadással és kegyeleti megemlékezésekkel idézte fel alakját az elmúlt években. A Dohány utcai zsinagógakomplexum Hősök templománál elhelyezett emléktáblája pedig maradandóan őrzi a Budapesten született költő és mártír hős emlékét.

Talán ő maga fogalmazta meg a legtömörebben rövid életének üzenetét:

„Boldog a gyufa, mely elégve szítja lángra a lángot.”

Szenes Hanna emléke legyen áldott!

---