Betöltés...
  /  

Ma van Dávid Ben-Gurion járcájtja, ami Izraelben állami emléknap

A zsidó naptár szerint 5734. kiszlév 6-án hunyt el Dávid Ben-Gurion, a modern Izrael első miniszterelnöke, a modern zsidó államiság egyik legmeghatározóbb megteremtője. Halálának héber naptár szerinti évfordulója idén november 16-ra, hétfőre esik, ezért ma Izraelben állami szertartásokkal, katonai megemlékezésekkel és iskolai programokkal tisztelegnek a politikus előtt, aki örökre beírta nevét a zsidó történelembe. 

Az 1886-ban Płońskban (akkor Orosz Birodalom, ma Lengyelország) született, eredetileg David Grün nevet viselő politikus 1906-ban vándorolt ki az akkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álló Palesztinába. A cionista mozgalom egyik vezető alakjává emelkedett, és évtizedeken keresztül azért dolgozott, hogy a zsidó nemzeti otthon eszméje politikai valósággá váljon.

1948. május 14-én Tel-Avivban ő olvasta fel Izrael függetlenségi nyilatkozatát.

A történelmi aktussal azonban korántsem ért véget a feladata: az első miniszterelnökként és védelmi miniszterként rá hárult az új állam megszilárdításának rendkívüli felelőssége. Vezetésével, a függetlenségi háború körülményei között szervezték meg az Izraeli Védelmi Erőket, és lefektették a modern izraeli államigazgatás alapjait.

Életművének különösen jelentős fejezete a Negev-sivataghoz kapcsolódik.

Mmeggyőződése volt, hogy Izrael jövője szempontjából nélkülözhetetlen a déli területek benépesítése, a sivatagi mezőgazdaság és a tudományos kutatás fejlesztése. Feleségével, Paulával 1953-ban a negevi Szde Boker kibucba költözött, hogy személyesen mutasson példát abból a szellemiségből, amelyet a cionista mozgalom alapértékének tartott.

Ben-Gurion a polgári időszámítás szerint 1973. december 1-jén, 87 éves korában hunyt el. Végakaratának megfelelően a Negevben temették el, felesége mellé, a Cin-patak völgyére néző magaslaton.

A kneszet 1976-ban fogadta el a Dávid Ben-Gurion emlékének és szellemi örökségének megőrzéséről szóló törvényt, aminek  értelmében kiszlév hónap 6. napja, Ben-Gurion halálának héber évfordulója hivatalos állami emléknap lett. A jogszabály előírja, hogy

az évfordulóról az állami intézményekben, a hadsereg létesítményeiben és az iskolákban egyaránt meg kell emlékezni.

Az állami emléknap legfontosabb eseménye hagyományosan a Negev-sivatagban, a Midreset Szde Boker mellett található Ben-Gurion-sírhelynél rendezett megemlékezés. (Az idei rendezvény ma délben kezdődött déli 12 órakor Szde Bokerben.) Az állami kegyeleti szertartások hagyományosan koszorúzással, ünnepi beszédekkel és Ben-Gurion politikai, valamint szellemi örökségének felidézésével zajlanak. A megemlékezések kiemelt témája a közszolgálat, az állami felelősségvállalás és a Negev fejlesztésének jelentősége. 

Az állami szertartás mellett az Izraeli Védelmi Erők is megemlékeznek egykori alapítójukról. Az 1977-ben elfogadott végrehajtási rendelkezések értelmében az állami intézményekben és a katonai táborokban felvonják az izraeli zászlót, a hadsereg vezérkari főnöke pedig ünnepi napiparancsot ad ki. A szabályozás a katonai felső vezetés megemlékező összejöveteléről is rendelkezik.

Az iskolák ugyancsak fontos szerepet kapnak az emléknapon. A tanulók tanórákon, közös megemlékezéseken, pedagógusok által vezetett beszélgetéseken és iskolai ünnepségeken ismerkedhetnek meg Ben-Gurion életével és történelmi teljesítményével. Az oktatási programok középpontjában rendszerint Izrael megalapítása, a függetlenségi nyilatkozat, a Negev fejlesztése, valamint a vezetői felelősség és a személyes példamutatás áll.


Témák:
Ezek is érdekelhetnek