A Holdra szállástól a Kasztner-vonatig – Búcsú Radó Gyula filmrendezőtől
Ma kísérik utolsó útjára Kecskeméten Radó Gyula film- és televíziórendezőt, a magyar televíziózás meghatározó alakját, aki életének 93. évében, 2026. október 25-én hunyt el. Több mint háromszáz dokumentumfilm, emlékezetes televíziós alkotások és történelmi jelentőségű közvetítések fűződnek a nevéhez. Pályáját kivételes szakmai tudás, emberség és szerénység jellemezte: soha nem a személyét övező figyelmet kereste, hanem arra törekedett, hogy minden helyzetben a lehető legjobbat hozza ki önmagából és munkatársaiból.
adó Gyula 1934. június 25-én született Budapesten, zsidó családban. Életének egyik legfontosabb alapelve volt, hogy jó embernek kell lenni. Ez a meggyőződés nemcsak munkáját, hanem emberi kapcsolatait is meghatározta. Magánéletében ugyanez a derű és állandóság jellemezte: feleségével, Vadas Zsuzsával 65 éven át éltek egymásra figyelve.
A kecskeméti kezdetek és az első vidéki filmstúdió
Pályája szorosan összefonódott Kecskeméttel, ahol ma végső nyugalomra helyezik. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti Katona József Gimnáziumban fejezte be, majd a helyi Katona József Színházban gyakornokoskodott, ahol első színházi tapasztalatait szerezte.
1959-ben Schrem Rezsővel és Ábrahám Jánossal közösen létrehozta Magyarország első vidéki professzionális filmstúdióját, a Kecskeméti Filmstúdiót. Itt szerkesztőként, rendezőként és stúdióvezetőként is dolgozott, miközben a TV Híradó vidéki tudósítójaként is aktívan tudósított az eseményekről.
Történelmi pillanatok és tehetséggondozás a Magyar Televízióban
1964-től a Magyar Televízió munkatársaként a sport kivételével szinte minden műfajban kipróbálta magát. Nevéhez fűződik több történelmi jelentőségű élő esemény hazai adásának levezénylése is:
- Az első Holdra szállás (1969): Ő rendezte az Apollo–11 küldetés magyarországi televíziós közvetítését, így a hazai nézők is élőben követhették az emberiség első lépéseit a Holdon.
- Farkas Bertalan űrrepülése (1980): Rendezőként irányította az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan Szojuz–36 űrrepülésének televíziós közvetítését.
A képernyős munkák mellett a jövő generációjára is gondolt. Megalapította és vezette a televízió Fiatal Művészek Stúdióját, emellett a pécsi és a szegedi körzeti stúdiók munkájában is aktívan részt vett.
Több száz film és emlékezetes portrék
Szakmai tudását a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tökéletesítette, ahol 1972-ben végzett televíziórendező szakon, Keleti Márton osztályában. Gazdag életművében több mint 300 dokumentumfilmet és 25 tévéfilmet vagy tévéjátékot jegyzett.
1973-tól olyan emlékezetes televíziós játékfilmeket rendezett, mint A vonatok reggel indulnak, A bíró, az Advent öröme, a Francia tanya vagy a Három dobás hat forint. Dokumentumfilmesként világhírű alkotókról készített portrékat, köztük Dmitrij Sosztakovics zeneszerzőről, Pablo Casals csellóművészről és Graham Greene íróról.
Két kiemelkedő sorozata is beírta magát a televíziótörténelembe. A Vers mindenkinek első részeit 1976-ban forgatták és kezdték el sugározni a Magyar Televízióban, a műsor pedig 15 éven át, egészen 1991-ig futott rendszeresen főműsoridőben. 2006-ban mutatták be A Kasztner-vonat című háromrészes dokumentumfilm-sorozatát, amelyben az 1944-es magyarországi holokauszt egyik legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb mentőakcióját dolgozta fel.
Visszatérés a színházhoz
Pályája későbbi szakaszában ismét a színház felé fordult. 1993 és 2008 között a Komédium Színház művészeti igazgatójaként tevékenykedett, ahol 2005-ben színpadra állította A csábítás című előadást. Emellett más budapesti teátrumokban, főként a Spinoza Színházban is rendszeresen rendezett. Itt vitte színre 2006-ban Norman Allen Nyizsinszkij utolsó tánca című monodrámáját, 2007-ben pedig Balázs Ágnes A piros bicikli című darabját. Alkotókedve idős korában sem lankadt: 81 éves korában, 2015-ben itt rendezte meg Mészöly Gábor A bőröndök és ők című darabját.
Radó Gyula távozásával egy olyan alkotót veszített el a magyar kultúra, aki nemcsak szakmai teljesítményével, hanem szelíd, segítőkész lényével is maradandó nyomot hagyott mindenkiben, aki ismerte.
Kiss Henriett
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!