„Zsidók, magyarok, lengyelek, örmények, kommunisták – életüket adták hazánkért"

A második világháború alatti francia ellenállás mártírjaként meghalt partizáncsoport tagjai személyében – a kivégzésük nyolcvanadik évfordulóján – jelképesen először temettek újra külföldieket a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthénonban. Köztük van három magyar zsidó származású ellenálló: Békés Glasz Imre, Boczor József és Elek Tamás.

A második világháború alatti francia ellenállás mártírjaként meghalt, az örmény származású Missak Manouchian költő, újságíró által vezetett partizáncsoport tagjai, köztük három magyar személyében először temettek újra szerdán külföldieket a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthénonban, napra pontosan a kivégzésük nyolcvanadik évfordulóján.

„Külföldiek, és testvéreink mégis" – mondta a tiszteletadáson Emmanuel Macron államfő Louis Aragon költőt idézve, miután elsorolta a 23 fős ellenállócsoport tagjainak neveit, „akik túl sokáig merültek feledésbe".

„Választásból franciák, reményből franciák" – tette hozzá az elnök a mintegy kétezer vendég, köztük Nikol Pasinján örmény miniszterelnök előtt elmondott beszédében.    

„Zsidók, magyarok, lengyelek, örmények, kommunisták – életüket adták hazánkért" – hangsúlyozta Emmanuel Macron a L'Humanité című kommunista napilapban szerdán megjelent interjúban. 

Velük „az egész kommunista és külföldi ellenállás" belép a nemzet nagy alakjainak templomába, csatlakozva Jean Moulinhez és a Charles de Gaulle tábornok által irányított ellenálláshoz, akikről az 1960-as évek óta rendszeresen megemlékezik Franciaország.

Az ellenállás tagjai közül 21-en

A külföldiekből – közöttük három magyarból (Elek Tamás, Békés Glasz Imre és Boczor József) – álló, 23 fős ellenálló csoport a Francia Kommunista Párthoz tartozott: illegalitásban tevékenykedve a nácik ellen hajtottak végre akciókat Párizs környékén.

1943-ban a francia főváros térségében jóformán már csak ők jelentették az ellenállást, így a Gestapo egyre nagyobb erőket vetett be elfogásukra, és az ellenük indított hajtóvadászat végül sikerrel zárult.    

A nemzetközi brigádhoz kötődik a híres „vörös plakát", amely a németek szándéka szerint azt hivatott bemutatni a franciáknak, hogy az ellenállásban részt vevők mind kommunisták, külföldiek, illetve zsidók voltak, a „bűnözők hadserege". 

A partizáncsoport 1944-ben elfogott tagjait lefényképezték, és arcukat, nevüket, a Párizshoz közeli Valérien hegyi erődben február 21-én végrehajtott kivégzésük hírével egy vörös plakáton feltüntetve országszerte kitűzték a városok és falvak utcáin.    

Az örmény népirtás túlélőjeként Franciaországba emigrált Missak Manouchian holtteste kerül át véglegesen a Panthéonban. A partizáncsoport további tagjai jelképesen kerülnek be a Panthéonba, egy emléktáblán feltüntetve neveiket és életútjukat.

(MTI)

Békés Glasz Imre 1902-ben Budapesten született Glas Imre néven zsidó családban. Tizenöt évesen lakatosinas lett, szabadulását követően a Csonka Gépgyárban talált munkát. Tagja volt a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, majd belépett a kommunista pártba. A felesége – Weisz Ilona varrónő – szintén kommunista aktivista volt. Békés Glasz Imrét az 1930-as években állami és társadalmi rend felforgatása miatt többször fegyházbüntetésre ítélték. Szabadulása után, 1937-ben vándorolt ki Franciaországba, ahol beállt a francia hadseregbe, és harcolt a németek ellen. 1943-ban a Gestapo fogságába került, hónapokon át kínvallatásnak vetették alá, majd 1944 februárjában kivégezték.

Boczor József 1906-ban született Wolf Ferenc néven az erdélyi Batiz településen. A prágai Károly Egyetemen kezdte meg vegyészmérnöki tanulmányait 1923-ban, ekkoriban lépett be a Csehszlovákia Kommunista Pártjába. 1927-ben már Temesváron szervezte a kommunista fiatalokat. Az Egységes Országos Szakszerve­t tevékenységében is részt vállalt. A hatóságok üldözték tevékenységéért, mint katonaszökevényt el is ítélték, másfél évet töltött börtönben. Harcolt a spanyol polgáráborúban, 1941-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, és csatlakozott a francia ellenálláshoz. A németek 1943-ban elfogták és 1944 februárjában kivégezték. 

Elek Tamás 1924-ben Budapesten született zsidó polgári családban, szüleivel 1930-ban vándorolt ki Franciaországba. 16 évesen abbahagyta középiskolai tanulmányait, hogy bekapcsolódjon a francia ellenállási mozgalomba. 1943-ban több alkalommal kézigránáttal elkövetett támadást intézett németek ellen, 1943 nyarán gránátokat dobott egy 70 fős német csoport tagjai közé Párizsban. Részt vett több német vasúti szerelvény kisiklatásában, a Párizs-Château-Thierry vonalon elkövetett kisiklatás következtében több száz német katona vesztette életét. 1943 végén a németek letartóztatták, megkínozták, és 1944 februárjában kivégezték. 

Címlapkép: Ludovic Marin – AFP