A kortárs magyar zsidóság büszkesége: Gábor György 70

Oldottan ünnepélyes, kissé mégis megilletődött atmoszféra vette körül a zsúfolásig megtelt Rumbach zsinagógában, Gábor György vallásfilozófus professzor köszöntését, a népszerű, művelt és szellemes publicista köszöntése is volt ez óhatatlanul, nem csak a bölcselőé. És, ahogy Grósz Andor elnök fogalmazott, a zsidóság amolyan szószólójáé is, olyan emberé, aki egy közülünk és értünk szól.

Kiss Henriett, a Rumbach igazgatója arról beszélt az estét bevezető köszöntőjében, hogy Gábor György habitusában mindenképpen annak a tradíciónak az örököse, amelyiknek az alapja az esztétikai nevelés hite, hogy a kultúra és a tudomány, a megértés nyitottabbá, türelmesebbé, jobbá és békésebbé teszi a világot, hogy a tudás és műveltség civilizál, csinosítja a nemzetet és az emberi nemet is végső soron.

Gábor ehhez vallásbölcselőként azt a tudást idézi fel, amely arról szól, hogy van valami, ami túl van a beláthatón, kéznéllévőn és felhasználhatón, valami, ami összeköt a végtelennel, értelmet, perspektívát kínál az életnek.

Grósz Andor közelebb hozta a fókuszt, arról beszélt, mit jelent Gábor György mint művelt és tág látkörű ember a hazai közéletben, a zsidó közösség védelmezőjeként, számos méltánytalanság szabad szellemű kritikusaként, hogy álláspontja sokszor élesen fogalmazott és óvatlan ugyan, de mégis szeretné, mint mondta, időről időre megölelni, mert sokszor és nagy tudással felvértezve értünk és rólunk beszél, a magyar zsidóság ékköve, büszkesége a tekintélyes tudós és közösségéhez hű nyilvánosságalakító. Emberi tartását méltatta, hűségét az elvekhez.

A Gábor György témáit körbejáró, általa inspirált, hasonló kérdéseken gondolkodó, a "Mindenség megismerése" című tanulmánykötet, amellyel munkatársai és tudós kollégái köszöntötték, kiindulópontul szolgált a kerekasztalbeszélgetésnek, amelynek témái olyan sokfélék voltak, mint a kötet rendkívül változatos anyaga, mint a jelentékeny ünnepelt szórt érdeklődése, az ő szellemi nyugtalansága tükröződött a beszélgetésben.

Fenyves Katalin – Vörös Kata (szerk.): A Mindenség megismerése: Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére.

A születésnapi kötetről és Gábor György munkásságáról Balázs Gábor eszmetörténész, Borbély Gábor filozófus, Gyáni Gábor történész, Gyenge Zoltán filozófus és Heller Mária szociológus beszélgett.

Balázs Gábor, az OR-ZSE rektori feladatokkal megbízott általános rektor-heylettese az iskolateremtő, az általa vezetett intézmény szellemi profilját alakító tudósról beszélt, akinek révén mindenki megtanulta, hogy a talmudi történetek végtelen jelentésgazdagsága vonzó és kihívó a szakadatlan, a jelent a múlt tükrében megérteni kívánó, önmagát a másik másságán megmérve megérteni kívánó olvasó számára.

Ez lett és lesz Gábor György szellemi hatása nyomán az OR-ZSE tanárainak és tanulóinak szellemi alapállása is Balázs Gábor reményei szerint, az OR-ZSE kívánt szellemisége. A magasra törő filozófia és a mindenki véleményét integrálni képes valódi demokrácia találkozása.

Szó esett még arról, a történetírás mibenlétéről szólva, hogy az események káoszában, véletlenében mindig a történetíró önkénye teremt rendet, hogy minden magyarázat ötlet, önkény, játék, az értelmekeresés játéka, amely jó, ha tud róla, hogy játék és mégis komolyan veszi magát, a humántudományok embervoltunk működésben tartása, civilizációnk örökségének továbbvitele, továbbalakítása. És szó esett még felettébb sok mindenről, Gábor György maga is társalogni kezdett egy ponton, létrejött az, amiről szó volt az este elején, a vita közössége, amely segít minél pontosabban megérteni a törvényt, a másikat és önmagunkat.