Az amerikai zsidó irodalom kezdetei – Bernard Malamud

A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.

Megjelent: 2026. április 27. 09:22 / Frissítve 2026. május 04. 09:21

1914. április 26-án született, és negyven évvel ezelőtt, 1986. március 18-án hunyt el Bernard Malamud, az amerikai zsidó irodalom első nagy nemzedékének egyik tagja. Malamud jelentős szerepet játszott nemcsak a modern zsidó és az amerikai zsidó irodalomban, de általában a modern amerikai próza és prózanyelv létrehozásában is, miként a nemzedék többi nagy egyénisége: az 1904-ben született Isaac Bashevis Singer, az 1915-ben született Saul Bellow, az 1923-ban született Joseph Heller és a Hellernél tíz évvel fiatalabb Joseph Roth; vagy éppen a szintén 1915-ben született Arthur Miller.

Malamud szülei Oroszországból vándoroltak be, és kemény munkával élelmiszerüzleteket nyitottak és birtokoltak New Yorkban, megvalósítva az „amerikai álmot”. Az író angol irodalomból diplomázott, majd tanárként és egyetemi oktatóként is dolgozott. Regényeinek és novelláinak szereplői legtöbbször bevándorlók, történetei a bevándorlók küzdelmeiről és reményeiről, apró vagy nagyobb sikereiről szólnak – arról az életről, amelyet szülei küzdelmei révén saját maga is megtapasztalt. 1952-ben adták kis első könyvét, The Natural című regényét (magyar kiadásban Őstehetség), amelyből Robert Redford főszereplésével készül film 1984-ben. A második regénye, és talán legismertebb műve a The Assistant (1957), amely magyarul A segéd címmel jelent meg, és önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Az 1967-es The Fixer (A mesterember), amely megtörtént eseményen alapul, az orosz birodalom antiszemitizmusa elleni vádirat.

Malamud világának szereplői egyszerű kisemberek, legtöbbször csetlő-botló, „lúzer” figurák, álmodozók, akik szinte mindig kudarcot vallanak, álmaik beteljesületlenek maradnak, és akik két novelláskötetének, az 1958-ban megjelent The Magic Barrel és az 1963-as Idiots First lapjain bukdácsolnak át életeiken. Malamud narrációs technikája a zsidó Biblia elbeszéléseiből és a jiddis folklórból ismerős; ábrázolásmódja egyszerre ironikus és együttérző. Megcsipkedi alakjait, de meg is érti őket, és néha megengedi nekik az újrakezdést, az apró, ámde annál fontosabb sikerek megélését is.

A szerelemben és a személyes áldozathozatalban felcsillan a megtisztulás és a katarzis lehetősége is, és talán erre gondolt nemzedéktársa, Saul Bellow, amikor úgy fogalmazott, hogy Malamud „mítoszteremtő, mesélő, gyönyörű példázatok írója volt” (idézi Aarons 2015, 48.). Magyarul Malamud minden fontosabb műve megjelent, és csodálói közé tartozott Zelk Zoltán is. Budapesti látogatásáról, és azt követő repülőútjukról Rómába, Karinthy Ferenc számolt be, elmesélve a Zelk kórházi ágyánál tett meglepetéslátogatást:

„Zoltán már igen gyönge és esett: sírva fakadt. Erre Malamud is könnyezni kezdett, nem volt itt mit tolmácsolni, miről is beszéljenek, két öreg zsidó, csak sírtak, zokogtak.”. (Karinthy, 1988, 39.).

Malamud elismertsége talán nem olyan egyértelmű, mint Roth vagy Bellow elismertsége, de a Bellow által említett malamudi mítoszteremtés és mesélés a történetelmondás egyik legrégibb és legalapvetőbb lélektani funkcióját képviseli: az elbeszélés segít abban, hogy szembenézzünk problémáinkal. Ez a funkció, amelyben Malamud mélyen hitt, tovább él a kortárs amerikai irodalomban.

Peremiczky Szilvia írása

Források, felhasznált irodalom:

Aarons, Vicoria. 2015. The Making of American Jewish Identities in Postwar Fiction. In: Brauner, David; Stähler, Axel C. 2015. The Edinburgh Companion to Modern Jewish Fiction.
Edinburgh University Press, Edinburgh, pp. 43-53.
Davis, Philip. 2007. Bernard Malamud: A Writer’s Life.
Karinthy Ferenc. 1988. Két öreg zsidó, in: Budapest, 26. évfolyam, 8. szám, pp. 37-40.
Szántó T. Gábor. 2022. A törvényen kívüli őr. Scolar, Budapest.