Laura Papo Bohoreta és a szarajevói zsidóság emlékezete

1891. március 15-én született Laura Papo Bohoreta (Luna/Laura Levi, 1891-1942), aki népdalgyűjtéseivel, a szarajevói ladino dialektusról írt tanulmányaival és irodalmi munkásságával óriási szerepet játszott abban, hogy a szarajevói szefárd zsidóság kultúrája, gazdag románcirodalma a soá pusztítása után is fennmaradhatott, miközben sokat tett a női egyenjogúság érvényesítéséért is.

A szarajevói szefárd zsidóság története a spanyolországi kiűzetést követően, az akkori oszmán birodalomban vette kezdetét. 1878-ban Boszniát elfoglalta az Osztrák-Magyar Monarchia, majd 1918-ban a Jugoszláv Királyság része lett. A 19. század második felében Szarajevóban is virágzásnak indult a modern szefárd kultúra, amelynek fejlődését azonban a soá brutálisan kettétörte. 1941-ben a nácibarát horvát állam elfoglalta Boszniát, és megkezdődött a zsidók deportálása jugoszláviai koncentrációs táborokba és Auschwitzba. Szarajevó zsidó közösségének 85 százaléka a soá áldozata lett. 1945 után, majd a délszláv háborúk idején tovább csökkent a város zsidó lakossága (Benbassa-Rodrigue, 212-213, 334-335; 362), a 2020-as évek elején pedig már csak alig néhány száz zsidó élt Szarajevóban.

A Levi-család, amelynek gyermekeként Laura világra jött, öt lányt és két fiút nevelt, és a szűkös körülmények ellenére az édesapa minden gyermekét taníttatta. Laura franciául, németül, latinul, szerbhorvátul, törökül, görögül és olaszul is megtanult. Drámákat, verseket, novellákat, kritikákat és tanulmányokat írt; 1911-től pedig együtt dolgozott Manuel Manrique de Lara (1863-1929) spanyol muzikológussal a szarajevói szefárd románcok gyűjtésében és feldolgozásában. Az összegyűjtött románcokat beépítette drámáiba is, például az 1930-ban befejezett Esterka című darabjába. A színmű – amely a Patrice Pavis francia színháztörténész által minimalista színháznak nevezett színjátszás példája (Prenz-Kopusar 2012, 18 és Pavis 2006, 282), – a modern szefárd női identitás tézise: főszereplője egy tanult és dolgozó nő, aki azonban értéknek tekinti a hagyományos szefárd női bölcsességet is; miközben egyértelműen a női szereplők képviselik a modernitást. Papo a La mužer sefardi de Bosnia (A boszniai szefárd nő) című tanulmánykötetében is igyekezett ezt a modern nőképet közvetíteni. Munkásságáról 1918-ban Mohácsi Jenő is beszámolt az Egyenlőségben, egy személyes szarajevói találkozást követően (Egyenlőség 1918 október 12., 6-8).

Laura Papo Bohoreta 1942-ben egy katolikus apácák által fenntartott kórházban hunyt el, és valószínűleg nem tudta, hogy két fiát a jasenováci haláltáborba menet meggyilkolták. Testvérei, köztük húga, a neves balerina, Rifka/Riki Levi (1907-1968), túlélték a holokausztot. Történetüket az egyik nővér, Blanka (1906-?) lánya, Gordana Kuić (1942–2023) írta meg Miris kise na Balkanu (A balkáni eső illata, 1986) című regényében, de több regényében is foglalkozott még a család történetével, a Balada o Bohoreti (Ballada Bohoretáról, 2006) című regényét pedig nagynénje, Laura személyének és munkásságának szentelte, levelek és egyéb dokumentumok felhasználásával. A szarajevói Zsidó Múzeum kőfalán emléktáblát avattak Laura tiszteletére, és az óváros közepén, az egykori zsidónegyedben 2010-től utca viseli nevét, amely így egyszerre őrzi Laura Papo Bohoreta és a soá által elpusztított szarajevói zsidóság gazdag kultúrájának és tragédiájának emlékezetét.

Peremiczky Szilvia írása

Források, felhasznált irodalom:

Benbassa, Ester; Rodrigue, Aron. 2003. A szefárd zsidók története. Osiris: Budapest.
Dadon Ágnes. 2018. A zsidó nő triangulációja a boszniai szefárd irodalomban: Papo, Samokovlija, Andrić (MA-szakdolgozat, OR-ZSE, kézirat).
Kuić, Gordana. 2022. Parfum de pluie sur les Balkans. Noir sur Blanc: Paris.
Kuić, Gordana. 2018. Balada o Bohoreti, in: Kuić, Gordana. 2018. Tetralogija Magični Svetovi Gordane Kuić. Vulkan: Beograd.
Mohácsi Jenő. 1918. A boszniai szefárdok. in: Egyenlőség, 1918. október 12., pp. 6-8.
Papo Bohoreta, Laura. 2012. [1931], Esterka. in: Ana Cecilia Prenz Kopušar (ed.). 2012. Esterka de Laura Papo Bohoreta: Drama en tres actos en judeoespañol de la comunidad sefardí de Bosnia. Instituto de Investigaciones en Humanidades de Ciencias Sociales (UNLP-CONICET), Facultad de Humanidades de Ciencias de la Educacion Universidad de La Plata,
Online hozzáférés: http://www.fuentesmemoria.fahce.unlp.edu.ar/libros/pm.293/pm.293.pdf)
Pavis, Patrice. 2006. Színházi szótár. L’Harmattan: Budapest.
Varga Mercédesz. 2019. Balada Bohoretáról – egy szefárd írónő portréja Gordana Kuić regényén keresztül (BA-szakdolgozat, OR-ZSE, kézirat)