7 dolog, amit talán nem tudtál a sávuotról

A pészah és a szukkot mellett a zsidó hagyomány harmadik nagy zarándokünnepe sávuot, amelyet pontosan 49 nappal pészah második estéje után ünneplünk, az ómerszámlálás végén. Az ünnep a Tóra adására emlékeztet: arra a pillanatra, amikor a zsidó nép a Szináj-hegynél átvette az isteni tanítást.

Sávuot idén május 21-én, csütörtök este 8 óra 03 perckor köszönt be. A diaszpórában az ünnep két napig tart, ezért május 23-án, szombat este 9 óra 21 perckor ér véget. Mivel az ünnep második napja szombatra esik, a nap egyszerre Sávuot és sábát; ezt a köznyelvben gyakran „sábát Sávuotként” is említik. Ilyenkor az ünnepi és a szombati előírások egyszerre érvényesek: a péntek esti ünnepi gyertyát már meglévő lángról gyújtják, szombat este pedig hávdálával zárul az ünnep.

Most a My Jewish Learning cikke nyomán bemutatunk hét érdekességet, amely sávuot ünnepéhez kapcsolódik.

1. Sávuot és a papírkivágások hagyománya

Sávuot tavaszi ünnep, a természet kivirágzásának időszaka. Egy zsidó legenda szerint a Szináj-hegy virágba borult a Tóra adásának pillanatában. Az ókorban ez volt a bikurim, az első termések felajánlásának ideje is: a földművesek ekkor vitték el terményeik zsengéit a jeruzsálemi Szentélybe.

Ezért sok zsinagógában máig szokás virágokkal és zöld ágakkal díszíteni az imateret. Egyes rabbik azonban úgy vélték, hogy ez túlságosan emlékeztet a keresztény ünnepi dekorációkra, így alakult ki a különleges zsidó papírkivágások, a „sávuoszl” használatának hagyománya.

2. Ez a zsidóság „fehér éjszakája”

Sávuot legismertebb szokása a Tikun Léjl Sávuot, az egész éjszakán át tartó tanulás. A hagyomány a cfáti misztikusoktól ered, és egy midrásra vezethető vissza, amely szerint az izraeliták elaludtak a Tóra átvételének reggelén. Az éjszakai virrasztással és tanulással ezt az ősi hibát kívánják jóvátenni, és kifejezni a Tóra iránti vágyakozást. Sok közösségben a tanulást hajnalban közös imával zárják.

3. A ladino nyelvű közösségek „házassági szerződést” olvasnak fel

A zsidó hagyomány gyakran házassághoz hasonlítja az Örökkévaló és Izrael kapcsolatát. A Talmud egyenesen a „menyegző napjának” nevezi Sávuotot. Számos szefárd közösség olyan liturgikus szövegeket alakított ki, amelyek az ünnepet a zsidó nép és Isten jelképes eljegyzéseként írják le. A ladino nyelvű zsidók ennél is tovább mentek: felolvasták a „Le Ketubá de la Ley” című költeményt, amely a Tóra „házassági szerződése”.

4. Az ünnep egyik központi alakja nem zsidónak született

Sávuotkor hagyományosan felolvassák Rut könyvét. A történet főszereplője, Rut, a moábita nő, aki férje halála után anyósával, Naomival tart Izrael földjére. Amikor Naomi arra biztatja, hogy maradjon saját népével, Rut így válaszol:

Ahová te mégy, oda megyek én is; ahol megszállsz, ott szállok meg én is; néped az én népem, és Istened az én Istenem.

Rut a hagyomány szerint éppen sávuot idején csatlakozott a zsidó néphez, ezért történetét a Tóra elfogadásának szimbólumaként értelmezik.

5. Sávuot az egyetlen ünnep, amikor a tejes ételek kerülnek előtérbe

A zsidó hagyományban az ünnepi étkezésekhez általában húsos fogások kapcsolódnak. Sávuot azonban kivétel: ilyenkor sok helyen sajttortát, palacsintát és más tejes ételeket fogyasztanak.

A szokás egyik magyarázata szerint a kósersági törvényeket a Tóra átadásakor kapták meg az izraeliták, ezért az addig használt húsos ételeik hirtelen nem számítottak megfelelőnek, így inkább tejes fogásokat ettek.

6. Ez az egyetlen nagyünnep, amelynek eredetileg nem volt fix dátuma

A Tóra szerint sávuotot attól a naptól kell számítani, „amikor először eresztik a sarlót az álló gabonába”. A gyakorlatban ez a pészah második napját jelentette.

Az ókorban, amikor az új hónapot szemtanúk beszámolói alapján állapították meg, sávuot akár sziván hónap ötödikére vagy hatodikára is eshetett. Ma a zsidó naptár szerint mindig sziván 6-án ünnepeljük.

7. Izraelben sok helyen vízicsatákkal ünnepelnek

Izraelben sávuot sokak számára a víz ünnepe is. Városok terein fiatalok és családok vízipisztolyokkal, vízibombákkal locsolják egymást, mások patakokhoz és folyókhoz kirándulnak.

A hagyomány eredete nem teljesen tisztázott, de egyes magyarázatok szerint észak-afrikai zsidó közösségekből ered, ahol a Tórát az életet adó vízhez hasonlították. Praktikus oka is van: sávuot egyben a forró évszak kezdetét jelzi Izraelben.

A My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
Fejléckép: Róma nagy zsinagógáját virágokkal díszítették a Sávuot ünnepe előtt. Fotó: jta.org

---