A Kúrián is pert nyert Gábor György a Mandiner kiadójával szemben

A Kúria is Gábor György javára döntött abban a perben, amelyet az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem professzora a Mandiner.hu portált kiadó Mediaworks ellen indított a róla szóló cikkek alatt megjelent antiszemita és gyalázkodó hozzászólások miatt. Az eredményről Gábor György a Facebook-oldalán számolt be. Honlapunk megkereste jogi képviselőjét, dr. T. Tóth Balázs ügyvédet, akitől megkaptuk a Kúria szeptember 9-én kelt ítéletének teljes szövegét.

A per előzményeiről honlapunkon korábban már beszámoltunk. Gábor György azért fordult bírósághoz, mert a Mandiner az engedélye nélkül átvett Facebook-bejegyzései alatt nagy számban jelentek meg antiszemita és gyalázkodó kommentek, amelyeket a professzor jelzése és felszólítása ellenére sem távolítottak el.

Az ügyben előbb első-, majd másodfokon is Gábor György javára született ítélet. A Mandiner kiadója ezt követően felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A legfőbb bírói fórum a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a határozat ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Dr. T. Tóth Balázs megkeresésünkre külön is hangsúlyozta, hogy az ítélet egyik fontos eleme a moderálási kötelezettség pontosítása.

A Kúria nem mondta ki, hogy egy sajtóterméknek minden egyes hozzászólást előzetesen át kell vizsgálnia, vagyis nem általános, folyamatos kommentfigyelést vár el. Más a helyzet azonban attól a pillanattól, amikor a szolgáltató tudomást szerez arról, hogy a felületén jogsértő tartalom található. Ekkor már intézkednie kell annak eltávolításáról. Az ítélet ezt egyértelműen rögzíti: nem „proaktív, előzetes monitorozás” elvárásáról van szó, hanem arról, hogy a szolgáltató a tudomására jutott jogsértő közlések esetében tegye meg a szükséges lépéseket.

A Kúria abból indult ki, hogy Gábor György 2023 novemberében írásban jelezte a kiadónak: a róla megjelent írásokhoz olyan hozzászólások érkeztek, amelyek sértik a személyiségi jogait. A bíróság szerint ezzel a kiadó tudomást szerzett a jogsértő tartalmakról, ezért „a kellő gondossággal eljárva a szükséges intézkedéseket meg kellett volna tennie”.

Az ítéletből az is kiderül, hogy ha a kiadó nem tartotta elég pontosnak Gábor György felszólítását, akkor vissza kellett volna kérdeznie, és pontosítást kellett volna kérnie arról, mely hozzászólások eltávolítását kéri. Ez azonban nem történt meg. A Kúria szerint sem pontosítást nem kértek, sem a kifogásolt közléseket nem törölték. Még azokhoz a cikkekhez érkezett kommenteket sem távolították el, amelyeket Gábor György a felszólításában konkrétan megjelölt, holott azok jogsértő jellege a bíróság szerint megtekintéssel is azonnal felismerhető volt.

A döntés elvi tartalmát a Kúria egy mondatban foglalta össze: „A tárhelyszolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha bármilyen módon tudomást szerez a hozzászólások jogellenes voltáról, és ennek ellenére nem intézkedik azok eltávolításáról.”

A korábbi ítéletek kapcsán Gábor György jogi képviselője már korábban is beszélt az ügy jelentőségéről. Az elsőfokú döntés után arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság nem fogadta el azt az érvelést, amely szerint Gábor György közszereplőként köteles lenne eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat. A másodfokú, jogerős ítélet után pedig úgy fogalmazott: bár a döntés jogi-technikai értelemben akkor még nem számított precedensnek, bírói gyakorlatként már hivatkozható volt.

Gábor György a mostani döntésről Facebook-oldalán adott hírt. Mint írta, az elsőfokú és a másodfokú pernyertesség után „a Kúria is kimondta: ismét mi nyertünk”.

A professzor már a korábbi jogerős ítélet után is azt hangsúlyozta, hogy az ügy egyik fontos tanulsága: az antiszemita gyűlöletbeszéddel szemben érdemes jogi eszközökkel fellépni. Mint akkor fogalmazott: „nem kell meghátrálni”.

A Kúria döntésével a több bírói fórumot megjárt per Gábor György javára ért véget.

---

Kapcsolódó cikkek

---