Rumbach: „Piros Pont” a vizuális tervezőknek

2021. Szeptember 15. / 09:29


Rumbach: „Piros Pont” a vizuális tervezőknek

Szerző: Kácsor Zsolt

Dávid Gábor vizuális tervező és Tausz Gábor Ezra tervező grafikus, art director a design tervezés világszerte egyik legrangosabb szakmai elismerését, a Red Dot díjat nyerték el a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső, útbaigazító rendszerének, arculatának és kiállításainak grafikai tervezéséért. PÁROS INTERJÚ AZ ALKOTÓKKAL.


Az 1955-ben alapított Red Dot Design Award a világ egyik legrangosabb design elismerése a vizuális formatervezés területén. A rangos díjat – vagyis a „Piros Pontot” – idén Dávid Gábor és Tausz Gábor Ezra a Brands & Communication Design szekcióban kapta meg a magyar állami támogatásból teljes körűen helyreállított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső, útbaigazító rendszerének, arculatának és kiállításainak grafikai tervezéséért.

red dot.jpg 

A két alkotóval a szakmai műhelytitkaikról beszélgettünk: többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy egy ilyen volumenű munkába voltaképpen miként is vág bele az ember; milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a kivitelezés során; továbbá a gyakorlati kivitelezésen túl milyen művészi koncepció és – mivel vallási létesítményről van szó – milyen spirituális elképzelések vezették őket a tervezés folyamán. Szóba került az is, hogy a két eltérő generációhoz tartozó alkotó miképpen tudott együtt dolgozni a köztük lévő korkülönbség ellenére: hiszen Dávid Gábor 1957-ben, míg Tausz Gábor Ezra 1985-ben született.

TAUSZ GÁBOR EZRA: UTAZÁS A MÉLYSÉGBŐL A MAGASSÁGBA

– Nem vagyok járatos a design- és arculattervezés világában, először hát hadd kérdezzem meg, hogy nálad miképpen kezdődik egy ilyen munkafolyamat? 
– Először is azt szeretném mindenképpen tisztázni, hogy amikor ez ember kommunikációs arculattervezést végez, akkor nem arra törekszik, hogy esztétikai értelemben „szép” dolgokat csináljon. Ha az ember csak a külső szépségre koncentrál, akkor könnyen szem elől tévesztheti a feladat mélységét. 

Hiszen a mi feladatunk lényege inkább az, hogy egy jól követhető dramaturgiai szálra fűzzük fel a különböző arculati elemeket. Ezt a dramaturgiát kell rögtön az elején kidolgozni, mellőzve minden öncélúságot és önmegvalósításra törekvő szándékot. 

Én eredetileg filmoperatőrként végeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, talán ez a magyarázata annak, hogy a dramaturgiára való fogékonyságot és érzékenységet fontosnak tartom.

– Hogyan zajlott ez a Rumbach esetében?
– Dávid Gáborral elmentünk a zsinagógába, hogy körbejárjuk az épületet, s arra nagyon ügyeltünk, hogy ne legyenek előzetes koncepcióink. Nem akartuk, hogy prekoncepciók befolyásolják a gondolkodásunkat. Hosszú órákig nézelődtünk az épületben, közben fotózgattuk a textúrákat, a formákat, majd beültünk egy kávézóba, hogy megbeszéljük a tapasztalatainkat és sorra vegyük azokat az elemeket, amelyeket a design kommunikációnak feltétlenül tartalmaznia kell, tekintettel arra, hogy a Rumbach-ban a szakrális téren vannak irodák, kiszolgáló helyiségek, kiállítóterek is. Az volt tehát a cél, hogy találjunk egyetlen olyan moduláris elemet, amelybe a fentiek mind-mind egységesen beilleszthetők. S miközben a fotókat nézegettük, megpillantottuk egy, a női karzaton található csempe mintázatát, amelynek volt egy központi és négy oldalsó eleme. Azaz megvolt benne mind az öt elem. Tudtuk azonnal, hogy ennek a csempének a mintázatával meg is találtuk a Rumbach logóját. 

logó.jpg

– Ha jól értem, erre a mintázatra lehetett felfűzni az általad említett design kommunikációs dramaturgiát. 
– Igen, úgy éreztük, mintha ez a csempe fogná a kezünket és vezetne minket tovább. Ott a kávézóban egy szalvétára rögtön meg is rajzoltuk a logó első verziójának skiccét. Ami pedig a dramaturgiát illeti: ha az ember valóban figyelmesen szemléli a Rumbach útbaigazító rendszerét, akkor rálelhet annak transzcendentális titkára.  

Az ikonográfia belseje maga a zsinagóga, és abból nyílnak különböző irányok, ami megjelenik az arculati elemek kidolgozásában és elhelyezésében azáltal, hogy ebben az épületben a látogató nemcsak fizikai utat jár be a földszintről az emeletekre, hanem egy spirituális utazásban is része lehet a mélységből a magasságba. 

Az arculat koherenciájának megteremtése fegyelmet követelt tőlünk, ezért a tervezés során szigorúan tartottuk magunkat az általunk felállított, belső szabályrendszerünkhöz a személyes önmutogatás és öncélúság elkerülése érdekében. Ebben az arculatban a zsinagóga szellemiségét kell látni, nem pedig Gábor és az én személyiségemet, nekünk maximálisan a háttérben kellett maradnunk.

– Érdekes, amit mondasz, merthogy a Rumbach kávézóban én határozottan felismertem a stílusodat egy általad pár éve készített zsidó naptár rajzai alapján.
– Igen, azoknak a rajzoknak a felhasználásával készültek a kávézóban látható elemek, s bevallom, kicsit vonakodtam, hogy ezek az ábrák kerüljenek oda, de Dávid Gábor rábeszélt. Az az érv szólt mellettük, hogy mivel az arculati rendszert szándékosan a szögletes formák uralják, az emeleti kávézóban – ahová a látogató végtére is megpihenni tér be egy transzcendentális utazás végeztével –, szóval a kávézóhoz a leülős megnyugvás jegyében már a lágyabb, puhább, íveltebb, kézirajz-lazaságú formák illenek.

kávézó.jpg

– Ahhoz  mit szólsz, hogy fölismerhető a Rumbach-ban a stílusod?
– Ez összetett dolog, van jó és van rossz oldala is. Egy szuverén alkotó számára fontos, hogy szuverén alkotóként legyen jelen, ugyanakkor még egyszer hangsúlyoznám: a Rumbach-ban Dávid Gáborral végzett munkánk egyáltalán nem rólunk szólt. Az volt a legfontosabb, hogy a látogatók az épület transzcendens „hangját” hallják meg, ne a miénket. 

DÁVID GÁBOR: A RUMBACH ÉLETEM EGYIK LEGFŐBB MUNKÁJA

– A Tausz Gábor Ezrával folytatott beszélgetés a transzcendencia irányába kanyarodott el, úgyhogy téged a munka „fizikai” folyamatairól kérdeznélek, miképpen zajlott a Rumbach arculatelemeinek kivitelezése?
– Az épületben több fajta, mondjuk úgy, médiummal találkozhat a látogató: vannak a belső útbaigazító rendszernek különféle elemei, s vannak az úgynevezett térplasztikák. 

Feltétlenül fémmel akartunk dolgozni, egyrészt ennek az anyagnak a tartóssága, másrészt a dekoratív jellege miatt. 

Ehhez kellett keresnünk egy megfelelő fémműhelyt, az ehhez szükséges eljárást a Mazsihisz lefolytatta, majd amikor a műhelyt megtaláltuk, azt kellett kidolgozni, hogy a fémelemek a zsinagógában miképpen illeszkednek majd a környezetükhöz. 

elemek.jpg

– A fém preferálásában szerepet játszott az is, hogy a Rumbach eredetileg egy fémvázra épült?
– Igen, természetesen ez is szerepet játszott a döntésben. Ugyanakkor nagyon fontos szempont volt, hogy olyan fémet alkalmazzunk, amelyet nem kell befestenünk, ám az alapszínt valamilyen eljárással mégis meg tudjuk változtatni annak érdekében, hogy a kívánt árnyalatot állíthassuk elő. Hadd mondjak egy konkrét példát: a Rumbach főbejáratánál, a ruhatárba vezető lépcső előtt van egy fémből készült nagy Rumbach-logó, amelynek a fémváza előzőleg savas kezelést kapott annak érdekében, hogy sötétebb, antikoltabb, patinásabb legyen. A műhelyben több különböző változatot előállítottak olyan módon, hogy a fém elemeket különböző ideig áztatták ebben a bizonyos savas közegben, nekünk Tausz Gáborral az volt a dolgunk, hogy a különféle változatok közül kiválasszuk a legmegfelelőbbet. 

Mivel egy spirituális utazást szerettünk volna illusztrálni, a bejáratnál található, sötét, már-már piszkosnak tűnő fémlogótól a látogató a kijáratnál eljut az épület egyik – kezeletlen rézből készült – mintázatához, ami mintegy az ég felé törekszik, a mennyezetig tart.

Ez semmilyen savas kezelést nem kapott, hanem tiszta réz, ami azt szimbolizálja az elképzelésünk szerint, hogy egy belső utazás során az ember megtisztulva érkezik el a végcélhoz. Igaz, miután kezeletlen fémről van szó, idővel változni fog a színe ennek is, aminek ugyancsak megvan az a belső tartalma, hogy idővel mindannyian változunk lelki és testi értelemben is. 

kijárat.jpg

– Nem vagytok egykorúak Tausz Gábor Ezrával, csaknem harminc év korkülönbség van köztetek. Ez a generációs különbség mennyiben befolyásol egy ilyen közös munkát?
– Szerintem nagyszerűen kiegészítjük egymást, ő ugyanis sokkal jobban rajzol, mint én, nekem azonban hál istennek nagyon jó a kompozíciós térlátásom. A Gábor és köztem lévő generációs és más különbségek nemhogy gátolták, inkább segítették a közös munkát. Olyannyira, hogy számomra a Rumbach életem egyik legfőbb munkája, vagy hadd fogalmazzak úgy: benne van a három legfontosabb között. 

NÉVJEGY

Dávid Gábor vizuális tervező. Budapesten született 1957. december 15-én. Végzettsége szerint nyomdaipari üzemmérnök, közgazdász, majd elvégezte a kommunikáció szakot is. 

Tausz Gábor Ezra tervező grafikus, art director. Budapesten született 1985. április 18-án. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát.


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Beköszöntött Elul hava, ma megszólalt az első sófár
Hírek, lapszemle
Koronavírus: További szigorítások Izraelben

Kommentek