Amikor a piacnak fontosabb a profit, mint a kegyelet

Ami a bevezetőben említett ügy részleteit illeti: a németország Neuss városában (Észak-Rajna-Vesztfália) működő Felzmann aukciósház tavaly novemberben hirdetett meg egy több mint hatszáz tételes árverést, amelyben tábori levelek, személyes- és Gestapo-iratok, kényszersterilizálási dokumentumok és megkülönböztető jelzések (sárga csillagok) szerepeltek. A legtöbb tétel kikiáltási ára 100–500 euró között mozgott. A Nemzetközi Auschwitz Bizottság tiltakozása nyomán megmozdult a német és a lengyel diplomácia, ennek eredményeként az árverést a Falzmann a  meghirdetett időpont előtti napon lemondta. AzAuschwitz-Birkenau Múzeum hivatalos közlése szerint idén a tételek közül 433 dokumentumot adtak át az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak, a HVG cikke szerint a tervekben szerepel, hogy a budapesti Holokauszt Emlékközpont is kaphat a tárgyakból. Az alábbi válogatásban ehhez hasonló eseteket gyűjtöttünk össze időrendi sorrendben.

1. A magyar „aranyvonat” vagyonának értékesítése – Ausztria, USA York, 1945–1948; nemzetközi botrány és per: 1999–2005

Ez a legjelentősebb magyar vonatkozású eset, bár az eladásra került javak elsősorban az üldözés során elrabolt családi vagyont jelentették, nem a tábori életből megőrzött emléktárgyakat. A magyar zsidóktól elkobzott ékszereket, órákat, ezüstneműket, porcelánokat, szőnyegeket és más értékeket szállító vonat 1945-ben Ausztriában amerikai kézre került. A javakból amerikai tisztek is saját használatukra vettek el tárgyakat; más darabokat katonai üzleteken keresztül értékesítettek. A magyar zsidó szervezetek tiltakoztak az ellen, hogy a vagyont azonosíthatatlan tulajdonúként kezeljék.

1948 júniusában a New York-i Parke-Bernet Galleries árverésein is értékesítettek a szállítmányhoz kapcsolódó javakat. A bevételt menekültsegélyezésre szánták, de a tulajdonosok és örökösök felkutatásának elmulasztása ettől még súlyos kérdés maradt. Az amerikai elnöki vizsgálóbizottság 1999-es jelentése részletesen feltárta az ügyet. A túlélők keresete nyomán 2005-ben 25,5 millió dolláros egyezség született az amerikai kormánnyal; ebből 21 milliót túlélőket segítő szociális programokra irányoztak elő. A történet súlyát az adja, hogy a kifosztás következményeit a felszabadulás utáni vagyonkezelés is tovább mélyítette.

2. A Yahoo náci aukciói – Franciaország, USA, 2000–2001

A Yahoo amerikai árverési felületén náci relikviákkal kereskedtek, amelyekre Franciaországból is lehetett licitálni. A LICRA és a francia zsidó diákszervezet, az UEJF fellépése nemzetközi jogvitává vált: meddig terjed egy ország joghatósága egy másik országban működő internetes szolgáltató felett?

A francia bíróság 2000 novemberében a francia felhasználók hozzáférésének korlátozására kötelezte a vállalatot. A Yahoo 2001. január 10-től megtiltotta a náci és Ku-Klux-Klan-relikviák kereskedelmét a felületein. Ez elsősorban a náci jelképek és tárgyak piacáról szólt, de fontos előzménye a későbbi holokausztrelikvia-botrányoknak.

3. Az auschwitzi „Arbeit macht frei” felirat ellopása és tervezett eladása – Lengyelország, Svédország, 2009–2011

2009 decemberében ellopták Auschwitz I. kapujának eredeti feliratát, majd három részre vágták. A szervezésben részt vevő svéd Anders Högström egykori neonáci vezető azt mondta, közvetítőként kellett volna átvennie és továbbértékesítenie a tárgyat. A felirat néhány napon belül előkerült; Högströmöt közel hároméves szabadságvesztésre ítélték. A feltételezett vásárló(k) személyéről csak feltételezések vannak.  

4. Josef Mengele naplóinak árverése – USA, 2010–2011

Az Alexander Autographs aukciósház 2010-ben, majd 2011-ben is értékesített Mengele-naplókat. A második alkalommal 31 füzet és naplókötet 245 ezer dollárért kelt el. A kötetek a háború utáni bujkálás időszakából származtak. A túlélők tiltakoztak ellene, hogy egy tömeggyilkos személyes hagyatéka magánhasznot termel. Mások a dokumentumok megszerzésének kutatási értékét hangsúlyozták; a vevőt a korabeli beszámoló amerikai ortodox zsidóként azonosította. 

5. Rabruhák és áldozati használati tárgyak az eBayen – 2013

Az eBay online piacon olyan hirdetések tűntek föl, amelyekben koncentrációs tábori rabruhákat, megkülönböztető jelzéseket, valamint áldozatokhoz kapcsolt bőröndöt és cipőt kínáltak. Egy Auschwitzhoz kötött teljes raböltözetért 11 300 fontot (akkori árfolyamon mintegy 4 millió forintot) kértek. Az adott tárgyak eredetére vonatkozó állításokat az eladók tették; a botrányról szóló tudósítás önmagában nem hitelesíti mindegyik darabot.

Az eBay körülbelül harminc tételt eltávolított, bocsánatot kért, és holokauszttal foglalkozó jótékonysági szervezeteknek szánt adományt jelentett be. A Zsidó Világkongresszus (WJC) üdvözölte a visszavonást. Az ügy megmutatta, hogy az áldozatok ruhái és legszemélyesebb tárgyai egy általános kereskedelmi platformon is megjelenhetnek, a történeti háttértől elszakítva

6. A bergen-belseni túlélők tanúvallomásainak árverése – Jeruzsálem, 2019

A Kedem aukciósház 2019 decemberében egy körülbelül százoldalas rabbinikus bírósági kötetet kínált 4000 dolláros kikiáltási áron. A felszabadulás után, Bergen-Belsenben összeállított dokumentum tanúvallomásokat tartalmazott Auschwitzban, Treblinkában és Bergen-Belsenben meghalt emberekről. A vallomásoknak gyakorlati rendeltetésük volt: bizonyították az eltűnt házastárs halálát, hogy a túlélő a zsidó vallásjog szerint újraházasodhasson. Az aláírásokkal hitelesített iratok tehát a gyász és az élet újrakezdésének dokumentumai.

A Bergen-Belsen-i Túlélők Izraeli Szervezete pert indított, és a bíróság felfüggesztette az eladást, mert a szervezet szerint az iratanyag a túlélők közösségi öröksége. 

7. Hitler-relikviák megvásárlása azért, hogy ne kerüljenek neonácikhoz – Németország, 2019

A München melletti Hermann Historica aukciója Hitlerhez és más náci vezetőkhöz kötött személyes tárgyakat kínált. Az Európai Zsidó Szövetség tiltakozása ellenére az árverést megtartották. A libanoni származású, Svájcban élő Abdallah Chatila mintegy 600 ezer euróért vásárolt tárgyakat, köztük Hitlerhez kapcsolt cilindert. Közlése szerint meg akarta akadályozni, hogy neonácik birtokába kerüljenek, így a tárgyakat zsidó intézményi megőrzésre ajánlotta fel.

8. Kelet-európai zsidó közösségek iratainak lefoglalása – New York, 2021

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2021-ben jelentette be 17 zsidó közösségi irat és tekercs lefoglalását jelentette be. A nyomozás egy brooklyni aukciósház, a Kestenbaum & Company kínálatából indult ki; a vizsgált csoport eredetileg 21 tételt tartalmazott. Az iratok romániai, magyarországi, ukrajnai és szlovákiai közösségekből származtak. Temetkezési szentegyletek könyvei, halotti megemlékezések, névsorok és közösségi szabályzatok szerepeltek közöttük. Az amerikai hatóság szerint jogosulatlanul kerültek el az eredeti közösségektől a holokauszt idején vagy utána. A bírósági melléklet Pest-Budához és Kolozsvárhoz kapcsolódó dokumentumokat is megnevezett.

Itt a tulajdonjog vizsgálata hatósági lefoglaláshoz vezetett. Az iratanyag azt is rögzítette, hogy az aukciósház együttműködött a nyomozókkal; a lefoglalás nem azonos az aukciósház bűnösségét kimondó ítélettel.

9. Hét magyar zsidó közösségi dokumentum megmentése az árveréstől – Budapest, Jeruzsálem, 2021

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár az Izraeli Nemzeti Könyvtárral közösen megvásárolt hét, 19–20. századi kelet-magyarországi zsidó közösségi dokumentumot, amelyeket a Kedem aukcióra szánt. Az aukciósház visszavonta a tételeket, hogy közgyűjteménybe kerülhessenek. A köteteket Jeruzsálemben digitalizálták. (Az erről szóló cikkünket ITT OLVASHATJÁK.)

Dr. Toronyi Zsuzsanna, a zsidó múzeum főigazgatója az esetről annak idején elmondta: a bizonytalan eredet miatt nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy az iratokat túlélők vitték magukkal, később értékesítették, vagy ellopták. Ezért ezt az ügyet nem szabad bizonyított lopásként bemutatni. A dokumentumok megvásárlása a nyilvános hozzáférést biztosította, miközben fennmaradt a kétes eredetű örökség kereskedelmének dilemmája.

10. Heidi Horten ékszereinek árverése a Christie’snél – Genf, 2023

A felsorolt aukciós botrányok közül pénzügyi nagyságrendjével ez emelkedik ki, de más természetű, mint a rabruhák vagy személyes levelek eladása. A Christie’s 2023 májusában mintegy 202 millió dollárért értékesített ékszereket Heidi Horten hagyatékából. A tiltakozás oka a férje, Helmut Horten vagyonának eredete volt: üzleti felemelkedéséhez üldözött zsidó tulajdonosok vállalkozásainak megszerzése is hozzájárult. Nem az volt a bizonyított állítás, hogy az árverezett ékszereket deportáltaktól rabolták el, hanem az, hogy a gyűjteményt lehetővé tevő vagyon a náci üldözésből való haszonszerzéshez kötődött. A hónapokig tartó nemzetközi tiltakozás után a Christie’s lemondta a hátralévő értékesítést; addigra a májusi aukciók már lezajlottak.

Források: Auschwitz-Birkenau Múzeum; AP; Artnet; Forbes; HVG; JTA;  Mazsihisz; The Art Newspaper; Reuters; WJC. Kiemelt kép: Barta4 / Pixabay

---