Betöltés...
  /  

A mártírok emlékezetétől a zsidó kultúra életöröméig – megjelent az Új Élet legfrissebb száma

Már online is olvasható az Új Élet 2026. szeptember 15-ei, tisri hó 4-i lapszáma. A jom kippur előtti szám az ünnephez kapcsolódó gondolatok mellett közösségi hírekkel, izraeli tudósításokkal, történelmi visszatekintésekkel és kulturális programokról szóló írásokkal várja az olvasókat.

A címlapon Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke a Kozma utcai temetőben rendezett rendhagyó mártírmegemlékezésről szóló írásában arra keresi a választ, hogyan adható tovább a holokauszt emlékezete a következő generációknak. A Zucker Immánuel főkántor által szervezett megemlékezésen több mint kétszáz diák vett részt, akik az emlékező program mellett QR-kódok segítségével ismerhették meg a temetőben nyugvó sportolók, művészek és közéleti személyiségek történetét. Az eseményen Maja Kados, Izrael budapesti nagykövete és dr. Schöner Alfréd főrabbi is beszédet mondott.

A lap részletesen beszámol a Mazsihisz vidéki hitközségi elnökeinek nyíregyházi országos munkaértekezletéről is. Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke a vidéki közösségek megerősítésének eredményeiről, a kormányzati együttműködésről, a holokauszttúlélők ellátásáról és a közelmúlt budapesti eseményeivel kapcsolatos közösségi aggodalmakról beszélt. Az írás több vidéki beruházást és sikeresen megvalósult projektet is bemutat, köztük a temetőfelújításokat.

A 28. Zsidó Kulturális Fesztivál nyitóestéjének középpontjában a zsidó kultúra magyar kulturális örökségben betöltött szerepe és a hagyományok találkozása állt. A Dohány utcai zsinagógában a Gipsy Kings by Diego Baliardo koncertje flamencóval, rumbával és spanyol dallamokkal varázsolt igazi fesztiválhangulatot, amelyhez a közönség is hamar csatlakozott. A lap a fesztivál második estéjére is visszatér, ahol a pozsonyi Preßburger Klezmer Band és a Budapest Klezmer Band találkozott, és a két együttes közös örömzenéje zárta a különleges estét.

A közösségi hírek között olvashatunk a szegedi Doszpod-Kisléghy Márton, héber nevén Boáz ben Mose Dániel bár micvójáról, amelyet a Szegedi Új Zsinagógában tartottak.

Fontos közösségi és szociális témát dolgoz fel a holokauszttúlélők Szeretetkórházi ellátásáról szóló írás. A Mazsök, a Mazsihisz és a MAZS Alapítvány együttműködésével körvonalazódó megoldás szerint a szervezetek a túlélők több hónapos kórházi tartózkodásának finanszírozásában is részt vállalnak. A lap beszámol a holokauszttúlélők második generációjának helyzetét vizsgáló kutatásról is: a kérdőíves felmérésbe a tervezettnél jóval többen jelentkeztek.
Hírt kapunk arról is, hogy megkezdődött az új, Somér Jiszráél című szidur kiszállítása a Mazsihisz taghitközségeihez és a BZSH templomköreihez. A Balla Zsolt rabbi szerkesztésében és fordításában megjelent, szefárd fonetikus kiejtést követő imakönyv a közös imádkozást és a zsidó hagyomány továbbadását szolgálja.

A vidéki zsidó örökség megőrzéséről több írás is beszámol. A nyári hónapokban számos vidéki zsidó temetőben zajlott kaszálás, növényzetirtás és sírkőjavítás, többek között a Kibuci Bucik közreműködésével Enyingen. Paks zsidó temetőjében pedig elkészült az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése, amely az új ravatalozó, emléképület és mosdó megvalósításához kapcsolódó fejlesztés része.

Az Izraeli színes rovatban szó esik arról, hogy Izraelben ismét emelkedett a zsidó születések száma: a 2026 első hat hónapjára vonatkozó adatok szerint 66 753 zsidó csecsemő született, a júniussal záruló tizenkét hónapban pedig 137 343. A rovat bemutatja azt is, hogy a Technion és a Tel-avivi Egyetem egy nemzetközi mesterségesintelligencia-rangsorban a világ 30 legjelentősebb, MI-vel foglalkozó egyeteme között szerepel.

Egy különleges jeruzsálemi történetben Mose Sapira napórakészítő életét ismerhetik meg az olvasók, akinek egyik alkotása ma is látható a Machane Yehuda piac közelében. A lap beszámol arról a szokatlan döntésről is, amely szerint zsidó férfiak egy kísérlet keretében először vihettek magukkal imakönyvet a Templomhegyre, miközben a helyszínen továbbra is összetett szabályok és biztonsági szempontok érvényesülnek.

A lapszám megemlékezik Nádas Péterről és Berend T. Ivánról is. Nádas Péter alakját és életművét a kortárs magyar irodalom meghatározó személyiségeként idézi fel az Új Élet, míg Berend T. Ivánról szóló nekrológja tudósi pályáját, széles körű érdeklődését és a magyar közélethez fűződő kapcsolatát emeli ki.
A kulturális oldalak egyik izgalmas írása a Szegeden bemutatott Kaufmann-hagyatékot mutatja be. A kiállítás a hebraisztika egyik magyarországi megalapozójaként számon tartott Kaufmann Dávid gyűjteményének egy részét tárja a látogatók elé: középkori héber kódexek, illusztrált kéziratok, pijutok, genizából származó töredékek és különleges történetek elevenednek meg. A kiállítás október 4-éig látható a szegedi új zsinagógában.

A lapszám bemutatja az 5787-es új luáhot is, amely a közelgő zsidó év legfontosabb ünnepeinek és templomi szokásainak tudnivalói mellett gyakori imákat és hazai zsidó intézményi elérhetőségeket is tartalmaz. Az előszót dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere írta, a kiadványt Radnóti Zoltán főrabbi szerkesztette.

Az „Amit hatvan év alatt megtanultunk, nem megy nyugdíjba” című írás a 60+ program szemléletét mutatja be: azt, hogyan lehet az idősebb életkorra nem lezárásként, hanem új életszakaszként tekinteni. Az izraeli Eshel-JDC modell alapján létrejött program az egészségmegőrzést, a közösségi kapcsolódást, a digitális és pénzügyi tudatosságot, valamint a megszerzett tapasztalatok továbbadását helyezi a középpontba.
A sportrovatban Nagykanizsa százéves sakkéletének történetébe pillanthatunk be. A Kanizsa Open nemzetközi sakkverseny jubileumi tornáján közel négyszáz játékos vett részt, és felavatták a Kanizsa Múzsája című köztéri szobrot is. Az írás felidézi Maróczy Géza egykori nagykanizsai látogatását és azt a történetet is, amikor Spitzer Antal legyőzte a világhírű sakknagymestert.

Végül a lap Rubin Eszter és Zucker-Kertész Lilla beszélgetésével az Új Élet olvasóit is közelebb hozza a Mazsihisz podcastjához, a Csak semmi córeszhez. A beszélgetésben szó esik a hiteles történetek erejéről, a műsorvezetői szerepről, a fiatalok megszólításáról, valamint a podcast jövőbeli témáiról és vendégeiről – a párkapcsolatoktól és sporttól az emlékezetkultúrán és antropológián át a színházig.

AZ ÚJ ÉLET 2026. SZEPTEMBER 15-I TELJES LAPSZÁMA IDE KATTINTVA OLVASHATÓ EL!

Olvassák szeretettel!


Témák:
Ezek is érdekelhetnek