Varázslat a cselló nagymesterétől a Frankelben

A 25. Zsidó Kulturális Fesztivál keretében adott koncertet Banda Pál csellóművész tegnap este a Frankel Leó úti zsinagógában. Két Bach-művet és egy Popper-darabot játszott, óriási élmény volt, s csak egyetlen aprócska negatív észrevételünk volna: a hangversenynek sajnos vége lett. Pedig Banda Pált éjfélig is elhallgattuk volna, pláne, ha olyan remekműveket játszik, mint Poppertől a Polonaise!

Tavaly betegség miatt sajnos nélkülöznünk kellett Banda Pált a Zsidó Kulturális Fesztiválról, de idén nagy örömünkre összejött a koncert – s micsoda előadás volt! Sajnálhatja, aki nem volt ott, mert a művész hihetetlen átéléssel, koncentrációval és elmélyültséggel játszott. Az előadás első kétharmadában Johann Sebastian Bach két, csellóra írt szvitjét hallgattuk meg a hat közül: a d-moll és az esz-dúr szviteket, míg az utolsó harmadra egy Popper-darab jutott. 

A koncert előtt szándékosan meghallgattam a műveket odahaza, hogy legyen némi összehasonlítási alapom – s azt kell mondjam, Banda Pál világszínvonalú Bach-előadó. Ami pedig a David Popper-darabot (Concert Polonaise op. 14.) illeti: szerény véleményem szerint ez volt a műsor fénypontja. Ha rajtam múlt volna (és az előadás végén ezt volt módon elmondani Banda Pálnak is), megfordítottam volna az arányokat, és egy Bach-mű után játszottam volna két Poppert. 

Nem mintha a két Bach-szvit nem lett volna zseniális – csak hát Bachot az ember ismeri, nála David Popper a szélesebb nagyközönség számára (amibe én is tartozom) jóval kevésbé ismert.

S milyen elképesztő volt nemcsak hallani, de látni is, hogy mennyire más Poppert játszani, mint Bachot! Azért hangsúlyoztam a látást, mert még a a Popper-mű a vonójátékban is egészen más technikát igényelt. Nagyon remélem, hogy Banda Pál jövőre is itt lesz velünk, hiszen a fesztivál kezdőnapján istenigazából megadta a kezdőhangot… Ha a jubileumi zsidó fesztivál minden produkciója ilyen magas színvonalú lesz, mint az övé, akkor a 2023-as fesztiváli évet még sokáig emlegetjük!

NÉVJEGY

Banda Pál a budapesti Zeneakadémia befejeztével – Végh Sándor meghívására – a Camerata Salzburg csellószólam-vezetője lett. Ezután  került a Chamber Orchestra of Europe-hoz, ahol olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Solti György, Schiff András, Rudolf Serkin, Claudio Abbado, Nikolaus Harnoncourt és Lorin Maazel. Szólistaként egyebek közt Haydn és Schumann versenyműveit, Bach, Kodály, és Ligeti szólószonátáit játszotta Anglia legjelentősebb koncerttermeiben, valamint Dvořák concertóját Szingapúrban. 1998-tól tíz éven át az angol zenei élet egyik meghatározó vonósnégyese, az Allegri Quartet csellistája volt. 2012 óta az English Piano Trio művésze. A koncertezés mellett a tanítás is fontos helyet kap pályáján, a londoni Purcell School és a Royal College of Music professzora.