Amulettek a zsidó hagyományban

Az amulettek erejébe vetett hit évszázadokon át széles körben fennmaradt a zsidók körében, és egyes közösségekben még ma is létezik.

Az amulett olyan tárgy, gyakran ékszer, amelyről úgy tartják, hogy bizonyos mágikus védelmi erővel bír. A zsidó hagyomány általában ellenzi a mágiát és a varázslást, valamint azokat a tárgyakat, amelyekről az emberek azt hiszik, hogy Istentől független hatalommal rendelkeznek. Az amulettek azonban hosszú múltra tekintenek vissza a zsidó gyakorlatban, és használatukat az ókori rabbik is elfogadták, akik úgy tűnt, hogy hisznek az erejükben.

Az amulettekre való utalások a Talmudban is megtalálhatók, ami arra utal, hogy a gyakorlatban elterjedt volt viselésük és birtoklásuk. Egy talmudi szakasz szerint az amuletteket az ősi rabbik a démonok elűzésére használták. A Talmud még azt is kimondja, hogy sábátkor nyilvánosan is lehet amulettet hordani – ami általában tiltott szokás –, feltéve, hogy azt „szakértő” készítette. A Talmud a továbbiakban azt állítja, hogy az a hatékony amulett, amely háromszor gyógyított meg valakit, függetlenül attól, hogy írott vagy gyógynövényekből készült amulettről van szó, és függetlenül attól, hogy az illető súlyos vagy csak közepesen volt beteg.

A zsidó törvénykönyv, a Sulchán Aruch úgy rendelkezik, hogy szabad amulettel gyógyítani, és védekezésül is magunknál hordható. Még Maimonidész, a meggyőződéses racionalista is, aki elítéli azokat a „bolondokat”, akik azt hiszik, hogy a mezuzá egy védelmet nyújtó amulett, megengedte, hogy sábátkor hatékony amulettet viseljenek.

Az amulettekkel kapcsolatos egyik korai hagyomány az, hogy kisbabák vagy vajúdó nők közelébe helyezték el őket védelem céljából. Ez a gyakorlat valószínűleg egy midrásban gyökerezik, amely szerint Lilith, Ádám első felesége a legenda szerint betegséget okozott a csecsemőknek, hacsak nem volt rajta egy angyalok nevével írt amulett, ebben az esetben Lilithnek nem volt hatalma a gyermek felett.

A legismertebb zsidó amulett talán a hamsa, egy tenyér alakú amulett, amelybe egy szem van beágyazva. Ha a tenyér felfelé mutat, megállítja a rosszat, ha pedig lefelé, bevonzza a jót és a szerencsét. Egy másik ismert szokás a csukló köré kötött piros zsinór, amely azután vált népszerűvé, hogy a zsidó miszticizmus, a kabbala számos híres követője viselte. Ezeket és más, kevésbé ismert amuletteket gyakran azért viseltek, hogy elhárítsák a gonosz szemet, héberül ayin harát, egy zsidó népi babonát, amely azt állítja, hogy egy személy vagy természetfeletti lény árthat az embernek, ha ránéz. 

Példák az amulettekre:

Egy várandós anya védelmére készült amulett az ukrajnai Podkamenben, 1879-ben. (A Zsidó Múzeum/ Helen Finkel Green adománya Israel Dov Rosenbaum, Bessie Rosenbaum Finkel és Sidney Finkel emlékére.)

A 18. századi Jemenben viselt amulett nyaklánc. (Zsidó Múzeum/Rachel Kandil Bengelsdorf asszony adománya)

Egy amulett, amelyet az újdonsült anyák fejfedőn viseltek az Oszmán Birodalomban, kifejezetten Lilith elriasztására, a 19. századból. (A Zsidó Múzeum/ Dr. Harry G. Friedman ajándéka)

Egy kabbalisztikus amulett, amelyet a 18. században készítettek, hogy megvédje a lányát a pestistől. (Wikimedia Commons)

A My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla