A százéves David Gurt, a budapesti cionista ellenállás egykori harcosát köszöntjük
Századik születésnapját ünnepli Izraelben David Gur, a budapesti cionista ellenállás egykori harcosa, aki a vészkorszak idején tanúsított bátorságával és emberségével ezrek életének megmentéséhez járult hozzá.
David Gur – eredeti nevén Grósz Endre – 1926-ban született a Békés megyei Okányban. Életének korai szakaszát már meghatározták a zsidótörvények: 1938-ban édesapja elveszítette vállalkozói engedélyét, ő maga pedig Budapestre került. Itt kapcsolódott be a Hasomer Hacair földalatti cionista ellenállási mozgalomba, amelynek tagjaként a német megszállást követően aktív szerepet vállalt az üldözöttek mentésében.
A fiatal ellenálló egyik legfontosabb tevékenysége a hamis iratok készítése volt. Ezek az okmányok több ezer zsidó életét mentették meg, lehetővé téve számukra a bujkálást, illetve az illegális kivándorlást – sok esetben Románián keresztül, a brit fennhatóság alatt álló Palesztina felé. Ez a mentőútvonal 1944 augusztusának végén zárult le.

A nyilas terror idején David Gur maga is súlyos veszélybe került: 1944 decemberében rajtaütöttek az illegalitásban működő nyomdán. Elfogták és megkínozták, egyik társa belehalt a kínzásokba. Őt azonban bajtársai egy rendkívüli bátorságot igénylő akció során kiszabadították – ez az epizód is jól példázza a cionista ellenállás szervezettségét és elszántságát.
A háború után családját tragédiák érték: édesapja Auschwitzban vesztette életét, míg édesanyja és nővére túlélték a holokausztot. Gur ezt követően is folytatta közösségi és nemzeti elkötelezettségű munkáját: részt vett a Hagana tevékenységében, majd a kommunista hatalomátvétel után is segítette a kivándorlást Csehszlovákián és Ausztrián keresztül.
1949-ben kivándorolt Izraelbe, ahol a haifai műszaki egyetemen szerzett diplomát, és épületgépész mérnökként dolgozott. Családot alapított, és új hazájában is aktív, alkotó életet élt.
Későbbi éveiben kiemelt feladatának tekintette a magyarországi cionista ellenállás történetének feltárását és megőrzését. 1985-ben kutatócsoportot hozott létre, amelynek vezetőjeként a mozgalom emlékeinek összegyűjtésén dolgozott. Munkájának egyik jelentős eredménye egy 390 nevet tartalmazó életrajzi lexikon összeállítása. Tapasztalatait a 2016-ban megjelent Együtt az ár ellen című kötetében összegezte.

Kiemelkedő életútját rangos elismerések is kísérik: 2013-ban Scheiber Sándor-díjjal tüntették ki a magyar zsidó szellemi örökség megőrzéséért és az embermentésben tanúsított példamutató helytállásáért. Munkásságának jelentősége azonban messze túlmutat a kitüntetéseken: a cionista ellenállás tagjaként részt vett abban a szervezett mentőtevékenységben, amely 1944-ben mintegy 15 000 magyarországi zsidó életét segítette megmenteni.
Tisztelettel és szeretettel köszöntjük 100. születésnapja alkalmából, kívánva számára jó egészséget és további békés éveket.
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes