Festők, mecénások, elrabolt örökség – Molnos Péter a Mazsihisz podcastban
A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje nemcsak a tudomány, az irodalom, vagy a zene kapcsán, de a képzőművészetek felvirágoztatásának terén is partnerre lelt az akkori magyar nagypolgárságot döntően jelentő zsidó közösségben.
Egy idő után mind a művészek, mind a köréjük szerveződő mecenatúra esetében felülreprezentáltak voltak a zsidó származású személyek, a rendkívül nagyvonalú támogatások (pl. ösztöndíjak) következtében a korszak fiatal alkotói külföldön sajátíthatták el a modern festészet alapjait Európa legnevesebb intézményeiben. Ennek az idilli állapotnak vetett véget a második világháború, melynek következtében nemcsak a zsidó közösség szenvedett azóta is pótolhatatlan veszteségeket, de egyúttal a világszinten is egyedülálló magyarországi műkincsgyűjtemény jelentős része is külföldre került.
Bartók Béla és Fényes Adolf.
Magyar „Vadak” és integráció.
Intellektuális készenlét és paradigmaváltás.
- Mit jelentett ebben a korban mecénásnak lenni?
- Létezik e magyar-zsidó képzőművészet?
- Visszaszerezhetőek e a Holokauszt idején elrabolt magyar műkincsek?
A Mazsihisz podcast stúdiójában Molnos Péter művészettörténésszel Singer Dávid beszélgetett a modern magyar festészet és a zsidó mecenatúra szorosan összefonódó történetéről.
📺 Nézzék meg a teljes beszélgetést a Mazsihisz YouTube-csatornáján!
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
