Október 27-én tartják az izraeli parlamenti választásokat

A választásokat a törvény által lehetővé tett legkésőbbi időpontban tartják meg. A jelenlegi szabályozás szerint a Kneszetnek a választások előtt legalább 90, legfeljebb 150 nappal kell feloszlania. Október 27. egyben az eredetileg meghatározott választási időpont is; Izraelben 1988 óta először fordul elő, hogy a parlamenti választásokat az előzetesen tervezett napon rendezik meg.

A 2022 végén megkezdődött parlamenti ciklust jelentős belpolitikai és biztonsági események kísérték. A kormány igazságügyi átalakítási tervei ellen 2023-ban hónapokon át tüntetéseket tartottak, majd az október 7-i terrortámadás, a túszok kiszabadítására irányuló erőfeszítések és az azt követő háborús időszak határozta meg az izraeli közéletet.

A Kneszet július 17-ig még folytatja törvényalkotási munkáját. A parlament feloszlását követően a kormány az új kabinet megalakulásáig ügyvezetői jogkörben működik tovább, a választási időszakban pedig elsősorban a szélesebb körű politikai egyetértéssel támogatott, valamint a sürgős biztonsági kérdéseket érintő előterjesztések kerülhetnek napirendre.

A parlament utolsó ülésnapjain több, korábban benyújtott törvényjavaslatról is szavazhatnak. Ezek között szerepel a Tóra-tanulást a zsidó nép örökségének és Izrael Államának alapvető értékeként rögzítő alaptörvény-javaslat. A tervezetet a Kneszet már első olvasatban elfogadta, a házbizottság pedig előkészítette a végső szavazásokra.

Napirenden van továbbá az ultraortodox közösséghez tartozó, katonai behívásuknak eleget nem tevő férfiakkal szembeni letartóztatások ideiglenes felfüggesztéséről szóló javaslat. A tervezet alapján a moratórium november 30-ig maradna hatályban.

A Kneszet tárgyalhat a jelenleg egy tisztségben egyesülő főügyészi és kormányzati jogi tanácsadói feladatkörök szétválasztásáról is. A javaslat külön tisztséget hozna létre a kormány jogi tanácsadására és képviseletére, valamint a büntetőeljárások és az ügyészi szervezet irányítására.

A még megvitatandó előterjesztések között található a korábban elfogadott kóserfelügyeleti reform visszavonása, valamint az a törvénymódosítás is, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tenné nemek szerint elkülönített mester- és doktori képzések indítását a felsőoktatási intézményekben.

A felsorolt javaslatokat a parlamenti és társadalmi vitákban eltérően ítélik meg. Támogatóik vallási, közösségi, illetve kormányzati szempontokra hivatkoznak, míg ellenzőik elsősorban az egyenlőség, az állami intézmények függetlensége és a jogállami ellenőrzés kérdéseit vetik fel. A törvényjavaslatok végleges szövegéről és elfogadásáról a Kneszet a feloszlásáig hátralévő napokban dönthet.

Forrás: MTI, Kneszet, izraeli sajtó

---