Betöltés...
  /  

A Dohány utcai zsinagóga sírkertje is bekerült Európa új holokauszt-emlékhelyi hálózatába

A Dohány utcai zsinagóga sírkertje is bekerült abba az európai holokauszt-emlékhelyi hálózatba, amelyet 2026. november 17-én, kedden mutattak be Brüsszelben. Az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött együttműködés 18 ország 32 történelmi helyszínét kapcsolja össze. Az egyetlen magyarországi tag a budapesti gettó több mint kétezer áldozatának nyughelye. Az ünnepélyes bemutatón a Mazsihiszt Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója képviselte.

Az Európai Bizottság november 17-én, Brüsszelben mutatta be az Európai Holokauszt-emlékhelyek Hálózatát (European Sites of Holocaust Memory – ESHEM), amelynek létrehozása az antiszemitizmus elleni küzdelmet és a zsidó élet támogatását szolgáló, 2021–2030 közötti uniós stratégia egyik kiemelt vállalása.

A kezdeményezés abból a felismerésből indul ki, hogy a holokauszt utolsó túlélőinek eltávozásával egyre nagyobb felelősség hárul azokra az intézményekre és közösségekre, amelyek a történelmi emlékhelyeket gondozzák. Ezek a helyszínek nemcsak a múlt tragédiáinak tanúi, hanem a következő nemzedékek történelmi oktatásának és a holokauszttagadás elleni fellépésnek is nélkülözhetetlen részei.

A Dohány utcai sírkert az európai emlékezet része

A Dohány utcai zsinagóga sírkertje a magyarországi holokauszt egyik legmegrendítőbb emlékhelye. A terület eredetileg egészen más célt szolgált: az 1931-re befejezett építkezések során itt alakították ki a Magyar Zsidó Múzeumnak is otthont adó kultúrházat, az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékére emelt Hősök templomát és a kettő között elterülő, árkádokkal körülvett parkot. A kertet a közösségi élet nyitott, békés helyszínének szánták, ám alig másfél évtizeddel később a történelem tragikus fordulatot hozott.

1944 végén a zsinagóga és környezete a budapesti gettó részévé vált, ahol az embertelen körülmények, az éhezés, a hideg, az ostrom és a nyilas terror következtében ezrek vesztették életüket. A háborús viszonyok miatt a halottak elszállítása és eltemetése egyre nehezebbé, majd lehetetlenné vált. A gettó 1945. január 18-i felszabadítását követően a zsinagóga kertjében 24 tömegsírt alakítottak ki, amelyekben a fennmaradt levéltári dokumentumok szerint 2180 áldozat nyugszik. Az egykor békés közösségi térnek szánt park így a budapesti gettó tragédiájának és az áldozatok emlékezetének egyik legfontosabb helyszínévé vált.

Az európai hálózatba történő felvétele nemcsak a sírkert történelmi jelentőségét ismeri el, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy története szélesebb nemzetközi közönséghez jusson el.

Treblinkától a Dohány utcáig – közös európai emlékezet

Az új hálózat 32 helyszíne 18 országban található. A tagok között egyaránt szerepelnek egykori megsemmisítő- és gyűjtőtáborok, gettók, tömeggyilkosságok helyszínei, temetők, valamint az üldöztetés és az embermentés történetét bemutató intézmények.

A lengyelországi Treblinka és Sobibór egykori megsemmisítőtáborai, a franciaországi Drancy gyűjtőtábora, az ukrajnai Babij Jar tömeggyilkosságainak helyszíne vagy a hollandiai Westerbork tranzittábora egyaránt az alapító tagok között található.

A hálózathoz olyan kevésbé ismert helyszínek is csatlakoztak, mint a dániai Gilleleje, ahonnan a náci üldöztetés elől menekülő zsidók próbáltak Svédországba jutni, vagy a távoli Mauritius egyik zsidó temetője, amely az Európából menekülők sorsára emlékeztet.

A helyszínek sokfélesége arra is rámutat, hogy a holokauszt története nem kizárólag a koncentrációs és megsemmisítőtáborokhoz kötődik. Az üldöztetés Európa városaiban, falvaiban, utcáin, vasútállomásain és gettóiban is zajlott. Ezek az egymástól távol eső történelmi helyszínek most közös európai hálózatban kapcsolódnak össze.

„Közös felelősségünk, hogy életben tartsuk a holokauszt emlékét”

A brüsszeli bemutatón Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa hangsúlyozta, hogy a holokauszt utolsó szemtanúinak eltávozásával az emlékezés felelőssége egyre inkább a következő nemzedékekre hárul.

„Ahogy a soá utolsó tanúi is eltávoznak közülünk, közös felelősségünk minden eddiginél nagyobb, hogy életben tartsuk a holokauszt emlékét, és tanuljunk a múltból” – fogalmazott az uniós biztos.

Hozzátette: a hálózat tagjai hozzájárulnak ahhoz, hogy az üldöztetés és a gyilkosságok mellett az ellenállás, az embermentés és a túlélés történetei is fennmaradjanak.

A hálózat igazgatója, dr. Aleksandra Janus a holland Westerbork emlékhely közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszt egész kontinensre kiterjedő tragédia volt. Az emlékhelyek ezért a túlélők számának fogyatkozásával egyre fontosabb tárgyi bizonyítékai annak, ami Európában történt.

Mit jelent a tagság az emlékhelyek számára?

Az ESHEM nem csupán az emlékhelyek nemzetközi nyilvántartása. A kezdeményezés szakmai együttműködést is teremt az intézmények között.

A tervek szerint közös képzések, műhelytalálkozók és tudásmegosztó programok segítik majd az emlékhelyek munkatársait, különös tekintettel a történelmi oktatásra, a kutatásra és az emlékezés új formáira.

A november 17-i brüsszeli ünnepségen az alapító tagok képviselői jelképes ESHEM-elismerést vehettek át. A következő időszakban a hálózat tagjainak helyszínein egységes emléktáblákat helyeznek el, amelyek jelzik majd, hogy az adott emlékhely az európai együttműködés része.

November 18-án a tagszervezetek képviselői már szakmai műhelytalálkozón egyeztettek a közös munka következő lépéseiről.

A hálózat az Európai Holokausztkutatási Infrastruktúra (EHRI) és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) partnerségével jött létre.

További emlékhelyek csatlakozását várják

A hálózat a következő években tovább bővülhet. A tervek szerint 2026. december 1. és 2027. február 26. között újabb jelentkezési időszak nyílik meg az európai és Európán kívüli, a feltételeknek megfelelő holokauszt-emlékhelyek előtt.

A szervezők célja, hogy 2027 végére legalább ötven helyszín kapcsolódjon az együttműködéshez.

A Dohány utcai zsinagóga sírkertjének felvétele ebbe a nemzetközi emlékezeti munkába kapcsolja be a magyarországi zsidóság egyik legfontosabb történelmi helyszínét. A több mint kétezer áldozat nyughelye így nemcsak Budapest és a magyar zsidó közösség emlékezetének része, hanem annak az európai összefogásnak is, amely a holokauszt történetének hiteles megőrzését és továbbadását szolgálja.

MTI / Mazsihisz


Témák:
Ezek is érdekelhetnek