Hódmezővásárhelyi Zsinagóga
A Hódmezővásárhelyi Zsinagóga és egykori zsidó iskola1850-1857 között több ütemben épült fel. Eredeti terveit Busch Miklós szentesi építész készítette, majd jelenlegi szecessziós formáját 1906-ban Müller Miksa tervei alapján nyerte el. A Mazsihisz elnöke, Prof. Dr. Grósz Andor, valamint Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere 2026. február 26-án írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a Hódmezővásárhelyi Zsinagóga a következő 50 évre a hitközség használatába került.
Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött el a Károlyi György földesúr által adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, majd 1850-re szükségessé vált egy nagyobb, a megnövekedett zsidó közösség igényeit kielégítő imaház felépítése. Ezt követően, miután a helyi zsidó közösség mintegy megtízszereződött, 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte el, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás 1908-ban zárult le, és elsősorban a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg.

A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található. A körülötte olvasható héber felirat magyar jelentése:
„Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”
A holokauszt során a hódmezővásárhelyi zsidóság létszáma töredékére zsugorodott, ezzel együtt az épület állaga is folyamatosan erodálódott. Állapota a nyolcvanas évekre teljesen leromlott, életveszélyessé vált. A zsinagógát 1984-ben a város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával kezdődött el a felújítása. E munka során megújultak az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok is Kovács Júlia, Ferenczy Noémi-díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. 2004-ben a környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára renoválták.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg, többek között azokkal a kézzel faragott padokkal, amelyek helyreállítva ma is originális állapotukban használhatók a zsinagógában. A zsinagóga orgonája 1897-ből való.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Prof. Dr. Grósz Andor, valamint Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere 2026. február 26-án írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a Hódmezővásárhelyi Zsinagóga – a helyi önkormányzati közgyűlés döntésének megfelelően – a következő fél évszázadban a Mazsihisz használatába került. A szerződés ünnepélyes aláírásán jelen volt Balassa László helyi holokauszt-túlélő is, akit mindössze egy évesen deportáltak, rajta kívül a városban 2026. február 26-án már csak egy holokauszttúlélő él.
Az 50 évig tartó haszonélvezeti jog birtokában a Hódmezővásárhelyi Zsinagóga és a régi zsidó iskola épületének felújítását, karbantartását, az egykori zsidó iskolában megtekinthető „Magyar tragédia 1944” kiállítás működtetését a Mazsihisz végzi, és Magyarország legnagyobb zsidó hitközsége átvállalta a zsinagóga díszkivilágításának üzemeltetését, fenntartását is. A „Magyar tragédia 1944” kiállításhoz a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár nyújt szakmai támogatást. A kiállítás, az emlékprogramok, valamint az oktatási és kulturális rendezvények nyilvánosan látogathatók szoros együttműködésben a helyi közösségekkel és oktatási intézményekkel.
Kapcsolódó cikkek
Kapcsolódó adatbázis
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes