Ma van Teitelbaum Mózes, az újhelyi rebbe 185. jahrzeitje

Teitelbaum Mózes 1759-ben született a galíciai Przemyślben. A haszidizmushoz a lublini Látóként ismert Jaakov Jichák Horowitz rabbi tanításain keresztül került közel, majd a 19. század első évtizedének végén hívták meg Sátoraljaújhely rabbijának.

Több mint három évtizeden át vezette az újhelyi zsidó közösséget, amely az ő működése idején a magyarországi haszid élet egyik meghatározó központjává vált. Sátoraljaújhelyen szervezte meg az első északkelet-magyarországi haszid udvart, tanításaival és személyes példájával pedig jelentős szerepet játszott a haszidizmus magyarországi elterjedésében.

Teitelbaum Mózes nemcsak nagy tudású rabbiként, hanem cádikként, vagyis lelki vezetőként is rendkívüli tiszteletnek örvendett. Hívei vallási kérdéseikkel, személyes gondjaikkal és kéréseikkel egyaránt hozzá fordultak. Tekintélyét a haszid világ határain túl is elismerték: a kor egyik legnagyobb magyarországi vallásjogi tekintélye, a pozsonyi Hatam Szófer, azaz Schreiber Mózes is nagyra becsülte tudását.

Legismertebb, a Tórához kapcsolódó tanításait és értelmezéseit tartalmazó műve a Jiszmách Mose, amelyet a haszid homiletika egyik jelentős alkotásaként tartanak számon. A rabbit később olyannyira azonosították ezzel a munkájával, hogy a zsidó világban ma is annak címéről emlékeznek rá.

Személye köré már életében számos történet és legenda szövődött. A legismertebb magyar vonatkozású hagyomány szerint a gyermek Kossuth Lajost súlyos betegsége idején édesanyja vitte el hozzá. A történet úgy tartja, hogy a rabbi megáldotta a fiút, és nagy jövőt jósolt neki. Bár az elbeszélés történelmi hitelessége nem bizonyítható, több mint egy évszázada része Sátoraljaújhely helyi emlékezetének.

Teitelbaum Mózes 1841. július 17-én, a zsidó naptár szerint támuz hónap 28-án hunyt el. Sátoraljaújhelyi sírja már a 19. században a haszid zsidóság egyik legjelentősebb magyarországi zarándokhelyévé vált. Galíciából, Oroszországból és a Kárpát-medence távoli vidékeiről egyaránt érkeztek hívek, hogy a jahrzeit napján az újhelyi cádik sírjánál imádkozzanak.

Egy 1906-ban megjelent tudósítás szerint az évforduló idején a temetőhöz vezető út megtelt vallási könyveket és kegytárgyakat kínáló árusokkal, a sírt magába foglaló Ohel Móse homályában pedig könyörgő és imádkozó hívek hangja hallatszott. A zarándoklat a vészkorszak előtt a térség haszid zsidóságának egyik legfontosabb közösségi eseménye volt.

Az újhelyi rebbe emlékezete a holokauszt pusztítása és a történelmi zsidó közösségek szétszóratása után sem halványult el. Sírjához napjainkban is zarándokok érkeznek Izraelből, Észak-Amerikából és Európa számos országából, hogy a jahrzeit alkalmából imádkozzanak, és felidézzék a Jiszmách Mose tanításait.

A sátoraljaújhelyi zsidó örökség megőrzésében és bemutatásában a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is meghatározó szerepet vállal. A Mazsihisz volt a projektgazdája a Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon című programnak, amely öt, jelentős zsidó vallási és történelmi emlékekkel rendelkező települést – Miskolcot, Sátoraljaújhelyt, Nyírtasst, Nagykállót és Makót – kapcsolt össze.

A program sátoraljaújhelyi fejlesztése során az egykori kollégium épületében 75 férőhelyes zarándokszállás, imaterem és korszerű kiállítótér jött létre. A beruházás méltó körülményeket teremtett a Teitelbaum Mózes sírjához érkező zarándokok fogadására, egyúttal lehetőséget kínál arra is, hogy a szélesebb közönség megismerje a térség egykor virágzó zsidó vallási és kulturális életét.

A Mazsihisz számára a vidéki zsidó örökség megőrzése nem csupán az épületek és a sírhelyek gondozását jelenti. A Szövetség megemlékezések, konferenciák, kiadványok és ismeretterjesztő programok támogatásával is hozzájárul ahhoz, hogy Sátoraljaújhely zsidó története, a vészkorszakban elpusztított közösség emléke és Teitelbaum Mózes szellemi hagyatéka a következő nemzedékek számára is hozzáférhető és élő maradjon.

Az emlékezet ápolása egyben felelősség is: annak felismerése, hogy a magyar zsidóság története nem kizárólag a nagyvárosi közösségek története. A vidéki zsidó élet egykori központjai, rabbijai, iskolái, temetői és zarándokhelyei a magyar zsidó örökség elválaszthatatlan részét alkotják.

Teitelbaum Mózestől ered a későbbi szigeti, majd szatmári haszid rabbidinasztia is. Szellemi öröksége nemcsak Sátoraljaújhely történetében él tovább, hanem azokban a közösségekben is, amelyek szerte a világon őrzik tanításait és hagyományait.

Emléke legyen áldott!

---