Ha akarjátok nem mese – 160 éve született Izrael megálmodója Herzl Tivadar

2020. Május 02. / 20:58


Ha akarjátok nem mese – 160 éve született Izrael megálmodója Herzl Tivadar

Százhatvan éve, 1860-ban született Pesten a modern politikai cionizmus atyja és a zsidó állam megálmodója, Herzl Tivadar.

Herzl Tivadar 1878-ig élt családjával Magyarországon; ekkor Ausztriába költöztek. Jogi doktorátusa után újságíróként és íróként is tevékenykedik. A zsidók helyzetének kérdése már egészen fiatal korától foglalkoztatja; eleinte az asszimilációt tartja a követendő útnak, majd egyre inkább megfogalmazódik benne a zsidó állam gondolata.

A zsidó állam című röpiratában így fogalmazott: „A zsidókérdés nem társadalmi vagy vallási, hanem világpolitikai kérdés, amelyet a civilizált nemzetek világtanácsának kellene megoldania, és csak ez a szervezet oldhatja meg”.

Jómódú középosztálybeli családból származott, egyik unokatestvére Heltai Jenő volt. A család 1878-ban Bécsbe költözött, a neológ légkörben nevelkedett Herzl az ottani jogi karon tanult, később mérsékelt sikerű drámákat írt és újságíró lett.

Párizsi tudósítóként megdöbbentette a Franciaországban erőre kapó antiszemitizmus, amelyet tovább szított a Dreyfus-ügy (ebben egy zsidó katonatisztet fogtak koholt vádakkal perbe), illetve hogy 1895-ben az antiszemita demagóg Karl Luegert választották Bécs polgármesterévé.

Az antiszemitizmust társadalmi kérdésnek tekintette

Herzl az antiszemitizmust sokáig társadalmi kérdésnek tekintette, amelyet a zsidók asszimilációja megoldhat. Idővel aztán meggyőződésévé vált, hogy ezt csak elkerülni lehet, méghozzá úgy, ha a zsidók saját államukba vándorolnak ki. (A zsidók imáikban évszázadokon át könyörögtek a visszatérésért Jeruzsálembe, az Oroszországból kivándorolt zsidóság az 1800-as évek végén már alapított mezőgazdasági telepeket Palesztinában.)

1896-ban írta meg Der Judenstaat (A zsidó állam) című röpiratát, ebben így fogalmazott: „A zsidókérdés nem társadalmi vagy vallási, hanem világpolitikai kérdés, amelyet a civilizált nemzetek világtanácsának kellene megoldania, és csak ez a szervezet oldhatja meg”.

Herzl és a Zsidó Világkongresszus

A politikai küzdőtérre is kilépett, politikusokat, pénzembereket mozgósított a zsidó állam létrehozása, a cionista gondolat támogatására. A török szultán nem fogadta, de Szófiában zsidók százai ünnepelték, Londonban profetikus megjelenésével és fellépésével nyűgözte le hallgatóit. Herzl Bécsben megindította a cionizmus hetilapját, majd 1897 augusztusában Baselben megszervezte a Zsidó Világkongresszust.

A világ zsidóságát képviselő 200 küldött kimondta: „a cionizmus arra törekszik, hogy Izrael földjén hazát teremtsen a zsidó nép számára”. A programban szerepelt zsidó földművesek és munkások telepítése Palesztinába, az egyes országok zsidóságának egyesítése szövetségekben, a zsidó önérzet fejlesztése és ápolása s előkészítő lépések a cionizmus céljait elősegítő kormányzati intézkedések érdekében. Létrehozták a cionisták szervezetét, melynek elnöke Herzl lett.

A mozgalom nevét arról a Jeruzsálem melletti dombról kapta, amelyen a hagyomány szerint Dávid királyt eltemették, a név átvitt értelemben az egész egykori hazát jelentette.

Anglia Ugandába költöztette volna a zsidó államot

Herzl évente újabb cionista kongresszusokat szervezett, tárgyalt a szultánnal (aki megtagadta Palesztina átengedését a zsidóknak), a pápával és a német császárral. Nagy-Britanniától egy Sínai-félszigeten alapítandó zsidó telephez kért támogatást, a britek azonban Ugandát javasolták e célra. A terv az 1903-as kongresszuson heves ellenállásba ütközött, a küldöttek többsége ragaszkodott a Szentföldön létrehozandó zsidó hazához.

Herzl 1904. július 3-án, 44 éves korában halt meg szívbajban. Holttestét végakaratának megfelelően Izrael állam megalakulása után Jeruzsálembe vitték, és a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el. A zsidó államban 2004 óta a zsidó naptár szerinti születésnapja Herzl-nap, a budapesti zsinagóga falán emléktábla hirdeti, hogy itt állt egykoron a cionizmus atyjának szülőháza.

herzlminiszobor-kolodko.jpg

Kolodko Mihály kárpátaljai szobrász 2018-ban egy bicikliző Helrzl Tivadar mini szoborral emlékezett meg Izrael Állam megálmodójáról, a szobrocskát a Dohány utcai zsinagóga közelében egy lámpaoszlopon helyezte el. (MTI / Mazsihisz)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek