A húszik előrenyomulása nagyon nem jó hír Izraelnek, de a világgazdaságnak sem
Az Irán által pénzelt húszi lázadók – akik 12 éve harcolnak Jemen törvényes kormányai ellen – a napokban elfoglalták Jemen Vörös-tengeri partszakaszát, és ellenőrzésük alá vontak több, stratégiailag kulcsfontosságú szigetet a Báb el-Mandeb szorosban. Mivel ez a szoros a Vörös-tenger déli „bejárata”, így a megbénulása vagy esetleges lezárása elvágja a Szuezi-csatornához vezető utat. Izrael szárazföldi vagy földközi-tengeri ellátása nincs a húszik kezében, de a Zsidó Állam számára jelentős problémát jelenthet az eilati tengeri útvonal tartós lezárása, nem is beszélve izraeli hajók célzott támadásáról és Irán regionális alkupozíciójának erősödéséről.
A szeptember elején megindult átfogó húszi offenzíva során a lázadók drámai mértékű előretörést hajtottak végre Jemen nyugati partvidékén: kiszorították a kormányzat erőit több kulcsfontosságú területről, és az oszág vörös-tengeri partvonalának szinte a teljes egészét az ellenőrzésük alá vonták. Céljuk a jemeni kormányt támogató Szaúd-Arábia olajinfrastruktúrájának és hajóinak megtámadása.
A húszik több szigetet elfoglaltak a Báb el-Mandeb-szorosban, amely a Közel-Keletet és Európát összekötő, legrövidebb tengeri kereskedelmi útvonal első számú déli kapuja. A teljes lezárása azért lenne kritikus, mert fontos hajózási alternatíva az Irán által az elmúlt hetekben blokád alá vont Hormuzi-szorossal szemben.
Amint a cikkünkhöz mellékelt térképen látszik: a mindössze 26–30 km széles tengerszoros Jemen (az Arab-félsziget) és Dzsibuti, illetve Eritrea (Afrika szarva) között fekszik. A szoros közepén elhelyezkedő Perim-sziget ráadásul tovább szűkíti a hajózási sávot. A Báb el-Mandeb és a Szuezi-csatorna egyetlen szerves rendszert alkot. Ha a Báb el-Mandebnél lezárul vagy átjárhatatlanná válik az áthaladás, a Szuezi-csatorna forgalma és bevételei automatikusan a töredékükre zuhannak.
A globális tengeri konténeres kereskedelem mintegy 30%-a, és a teljes világkereskedelem 12–15%-a halad át a szoroson. Ez a fő útvonal a Kelet-Ázsiából és Délkelet-Ázsiából Európába tartó fogyasztási cikkek, elektronikai termékek és ipari alkatrészek számára. A globális tengeri kőolaj-kereskedelem nagyjából 12%-a és a cseppfolyósított földgáz (LNG) forgalmának 8–10%-a áramlik át itt.
A szoros földrajzi sebezhetősége miatti fennakadások azonnali hullámhatást váltanak ki a globális gazdaságban. Amikor a szorosban megnő a katonai vagy kalózkodási kockázat, a hajózási társaságok kénytelenek átirányítani a teherhajókat Afrika megkerülésével, ami 10–14 nappal megnöveli a menetidőt és azzal a szállítási költségeket. Az energia- és fuvarköltségek megugrása gyorsan begyűrűzik az európai és globális piacokra.
A jemeni kormány azt ígéri, hogy újabb erőket küld a partvidékre és keményen visszavág a lázadóknak. Vasárnap a jemeni hadsereg bejelentette, hogy légicsapásokat mért húszi állásokra a tengerparti Mokkában, Dzubáb városában és Taiz tartomány más részein.
IZRAEL HELYZETE
Ami Izrael kitettségét illeti: minden, Eilatba tartó vagy onnan induló hajónak át kell haladnia a Báb el-Mandeben (Haifa és Asdod földközi-tengeri kikötői nem függnek ettől a szorostól). Eilat forgalma már 2023 végére 85 százalékkal visszaesett a húszi támadások miatt. Vagyis az új területfoglalás nem egy addig zavartalan izraeli útvonalat zár le, hanem egy már majdnem megbénított útvonal blokádját teszi katonailag tartósabbá. Ez különösen az Ázsiából érkező gépjárművek, bizonyos nyersanyagok és az Eilaton keresztül bonyolítható kereskedelem szempontjából fontos. A hajók Afrika megkerülésével elérhetik Izrael földközi-tengeri kikötőit, tehát teljes izraeli tengeri blokádról nincs szó – az út viszont hosszabb, drágább és lassabb.
A húszik korábban nemcsak izraeli zászló alatt közlekedő hajókat tekintettek célpontnak, hanem olyanokat is, amelyek tulajdonosa, üzemeltetője vagy vállalatcsoportja kapcsolatban áll Izraellel, illetve izraeli kikötőket használ. Ez komoly bizonytalanságot teremt: egy hajótársaság akkor is elkerülheti a Vörös-tengert, ha az adott hajó rakománya nem izraeli, de flottájának valamelyik hajója korábban kikötött Haifában.
Ha nem tudják megfékezni húszikat, akkor Irán és szövetségesei egyszerre tudnak fenyegetést gyakorolni a Hormuzi-szorosra és a Báb el-Mandebre. Izrael számára ez azért veszélyes, mert az iráni–izraeli konfliktus immár nemcsak rakéta- és légiháború, hanem a tengeri szűkületek körüli gazdasági kényszerítés is lenne.
A legveszélyesebb forgatókönyv nem az, hogy a húszik „elfoglalják” Izrael déli tengeri kijáratát, hanem hogy Majjúnt és a jemeni partvidéket tartós, iráni támogatású rakéta- és drónövezetté alakítják. Ez Eilatot hosszú időre használhatatlanná teheti jelentős kereskedelmi kikötőként, miközben Izraelt ismétlődő katonai válaszcsapásokra kényszeríti egy több mint ezer kilométerre fekvő hadszíntéren.
Fotó: húszi lázadók / AP
Források: Makronom.eu; Ballast Markets; AP News.
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
