Hesván 17: E napon kezdődött a bibliai vízözön a hagyomány szerint
A Tóra szövegére alapozott rabbinikus magyarázatok – elsősorban a Szedér Olam Rabba és Rási mester kommentárjai – szerint a mai évforduló tragikus dátumot jelöl: a héber időszámítás szerinti 1656. év hesván hónap 15-án árasztotta el az Örökkévaló a földet.
A magyarázatok abból indulnak ki, hogy Mózes első könyvében ezt olvassuk: „Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, a hónap tizenhetedik napján, ezen a napon feltörtek a nagy mélység forrásai, és megnyíltak az ég csatornái. És esett az eső a földre negyven nap és negyven éjszaka” (Brésit, 7, 11-12).
A bölcseink azonban természetesen nem értettek egyet ebben (sem): a Talmudban ugyanis vita alakult ki a „második hónap” meghatározásáról. Rabbi Josua szerint – mivel az évet niszán hónaptól számítja – ez a bizonyos második hónap ijár, így a vízözön ijár 17-én kezdődött. Rabbi Eliézer viszont azt az álláspontot osztotta, hogy a világ teremtését tisri hónaptól kell számítani, ez alapján hesván a második hónap. A rabbinikus hagyományban végül ez utóbbi lett az elfogadottabb és elterjedtebb nézet.
Ebből aztán a későbbi események időpontját is meghatározták: a 40 napos esőzés után kiszlév 27-én megállt a zuhogó eső, majd a vizek 150 napos áradását követően sziván hónap elsején indult apadásnak a víz.
Illusztráció: Open AI
.
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Fájóan fiatalon távozott – Szendy Barbitól búcsúzunk
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
Senior szerkesztőt keresünk
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
Izrael szavaz: Hihetetlen, de elérheti a 78 %-ot a részvételi arány
