Dr. Grósz Andor: „A közös felelősség közös cselekvést kíván”

Zsidó, keresztény és muszlim közösségek képviselői, kutatók, szakértők, egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek ültek egy asztalhoz ma a VIRTUOUS Budapesti Konferencia és Policy Lab alkalmából. A Pataricza Dóra egyetemi oktató (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, OR-ZSE) által moderált rendezvény megnyitóján köszöntötte a résztvevőket Kaashif Awan brit biztonsági és közösségvédelmi szakértő, az Enhancing Faith Institutions (EFI) képviselője; Balázs Gábor professzor, az OR-ZSE rektora;  Lakatos István, a Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára; Kránitz Mihály professzor,  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára; Massimo Cozzolino, az Olasz Iszlám Konföderáció (Confederazione Islamica Italiana) főtitkára és az Euro-Islam Association képviselője; valamint Grósz Andor professzor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. 

A VIRTUOUS projekt az Európai Unió Belső Biztonsági Alapjának hároméves, 2025–2028 között megvalósuló kezdeményezése. Célja az európai vallási helyszínek – keresztény, zsidó és muszlim imahelyek – védelmének erősítése. A projekt épületinformációs modellezésen (BIM) alapuló digitális „ikreket”, sebezhetőségi vizsgálatokat és képzési szimulációkat alkalmaz, hogy javítsa a védelmet terrorfenyegetésekkel szemben.

Kaashif Awan röviden szólt a tanácskozás céljáról: a kutatáson és az elméleten túllépve meg kell vizsgálni, hogy milyen gyakorlati lehetőségek és megoldások vannak az európai veszélyeztetett helyszínek, istentiszteleti helyek védelmére. Ehhez a résztvevők köre igen széles, ami gyümölcsöző találkozót ígér, hiszen eljöttek a rendezvényre zsidó, muszlim és keresztény közösségek képviselői, rendvédelmi szakemberek, biztonsági szakértők több EU-országból és természetesen a Virtuos projekt partnerei.

– Sokszínű és erős kapcsolati hálóban remélünk párbeszédet folytatni a szakpolitika további irányáról – mondta –, s ennek érdekében a szakpolitikai munkát vallások szerinti csoportokra bontjuk. Megvizsgáljuk az érzékeny kérdéseket, azokat a fennálló kockázatokat, amelyek az általam említett három vallás bármelyikére jellemzők.

Az eredményességről szólva a brit szakember hangsúlyozta: a kétnapos konferencia végére összeáll egy cselekvési terv olyan gyakorlati ajánlásokkal, amelyek mindhárom vallásra és a különböző országokra kiterjednek, és amelyek segíthetik a biztonsági szakemberek, szakértők, vezetők munkáját a mindennapokban. Hozzátette:

a kidolgozandó ajánlásoknak gyakorlatiasnak, megvalósíthatónak és Európa-szerte alkalmazhatónak kell lenniük. 

Dr. Balázs Gábor professzor, az OR-ZSE rektora a beszédét azzal kezdte: Budapest olyan város, ahol mecsetek, templomok és zsinagógák évszázadok óta állnak egymás közelében, a mostani konferencia témája szempontjából pedig az az érdekes, hogy a történelem bizonyos időszakaiban mindegyikük védelemre szorult. „Az együttműködés és a biztonság nemcsak Európa vallásainak, hanem minden európai polgárnak közös érdeke” – hangsúlyozta.

A 2023. október 7-i terrortámadásra utalva a rektor így fogalmazott: „ma október 7-e van, ami szimbolikus dátum egy olyan konferencia számára, amely az erőszak ellen és a szent helyek védelméről szól”. Ráadásul az azóta eltelt három évben azt láthattuk – fűzte hozzá –, hogy az erőszak csak újabb erőszakot és az ártatlan emberek szenvedését hozza magával. A professzor leszögezte:

– Ez az erőszak ördögi köre. Nem azért említem fel ezeket az eseményeket, hogy megemlékezéssé változtassam a konferenciát, hanem azért, mert rettenetes világossággal mutatták meg, mit kell megelőznünk: az erőszak minden formáját, de különösen az Isten nevében elkövetett erőszakot, amely ellentétes az ábrahámi vallásokkal és az európai polgári értékekkel is. 

Mint kifejtette: szükségünk van vallási közösségekre, szükségünk van zsinagógákra, az Európai Unióban garantált, nyilvános istentisztelethez való jog pedig üres marad, ha a nyilvánosan látogatható istentiszteleti helyek nincsenek biztonságban.

– Számunkra tehát a biztonság nem technikai kérdés – jelentette ki. – A vallásszabadság mellett a biztonság a vallásszabadság kézzelfogható megvalósulása, ezért olyan fontos az az együttműködés, amelyet itt építünk. 

Lakatos István, a külügyi tárca nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára is utalt a három évvel ezelőtti mészárlásra: 

– Találkozónk időpontja szimbolikus, hiszen 2023. október 7-én Izraelt brutális terrortámadás érte, amelyben ártatlan civileket gyilkoltak meg, sebesítettek meg és ejtettek túszul. Most, három évvel később nemcsak emlékezünk az áldozatokra, de megerősítünk egy alapvető elvet: a terrorizmus és a civilekkel szembeni szándékos erőszak soha nem igazolható, ugyanakkor a tragédiából levont tanulságnak egyetemesnek kell lennie.

A helyettes államtitkár kijelentette: senkinek sem szabad félelemben élnie azért, mert zsidó, keresztény vagy muszlim, vagy bármely más vallási közösséghez tartozik, senkinek sem kellene mérlegelnie, hogy egy vallási jelkép viselése vagy egy istentiszteleti helyre való belépés veszélybe sodorhatja-e őt vagy a családját. 

Lakatos István úgy fogalmazott, hogy amikor vallási identitásuk miatt vesznek célba embereket, akkor azt a szabadságot és méltóságot ássák alá, amelyre társadalmunk épült, ezért a vallási közösségek védelme nem tekinthető pusztán technikai biztonsági kérdésnek: a vallás és a meggyőződés szabadságának védelméről is szó van. Föltette a kérdést:

de hogyan védhetünk meg egy templomot, imahelyet, szentélyt anélkül, hogy erőddé változtatnánk?

A válasz összetett, hiszen a hatékony biztonságnak átfogónak kell lennie: fizikai védelemre, megfelelő jogszabályokra, felkészültségre, oktatásra, tudatosságra és bizalomra van szükség. Ugyanakkor a biztonsági intézkedéseknek meg kell őrizniük az istentiszteleti helyek nyitottságát és spirituális jellegét. Magyarország különös jelentőséget tulajdonít ennek az elvnek.

Lakatos István közölte: „zéró toleranciát alkalmazunk az antiszemitizmussal szemben, és a zsidó közösségek, illetve intézmények biztonságát az állam alapvető felelősségének tekintjük. Elkötelezettségünk ugyanúgy kiterjed a keresztényekre, a muszlimokra és valamennyi vallási közösség tagjaira: biztosítani kell számukra, hogy szabadon és biztonságban gyakorolhassák hitüket”. 

A helyettes államtitkár kijelentette: a különböző vallásoknak közös az érdeke a vallásszabadság és az emberi méltóság védelmében, ezért ha egy templomot támadás ér, a zsidó és muszlim vezetőknek ki kell állniuk a keresztények mellett; ha egy zsinagógát ér támadás, a keresztény és muszlim vezetőknek ki kell állniuk a zsidók mellett; ha pedig egy mecsetet támadnak meg, a zsidó és keresztény vezetőknek a muszlimok mellé kell állniuk. Meglátása szerint

az ilyen szolidaritás nem pusztán jelképes, hanem elszigeteli a szélsőségeseket, és megmutatja, hogy a társadalom megosztását célzó támadás meg is erősítheti annak összetartását.

A nemzetközi szervezetek tapasztalataik ugyanabba az irányba mutatnak: össze kell kapcsolnunk a biztonságot a nyitottsággal, a megelőzést a felkészültséggel, az állami felelősséget pedig a közösségi részvétellel.

Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora elmondta: a konferencia témája minden jóakaratú embert érint, akinek fontos, hogy az emberiség együttélése összhangban legyen Isten szándékával, aki az emberiségre bízta a földet.  „Itt, a földön kell az embernek otthonra lelnie, letelepednie, és olyan házat építenie, ahol az egész család menedéket találhat” – fogalmazott.

– Talán nem véletlen, hogy a Biblia a „b” betűvel kezdődik, hiszen a héberben a ház (bét) b betűvel kezdődik – fejtette ki. – És ez a szó éppúgy vonatkozik Isten házára, a zsinagógára, a mecsetekre, a templomra, mint az ember otthonára.

Kránitz Mihály elmondta: egy „ház” lehet fizikai építmény, de jelentheti emberek sokaságát is, olyan nemzedékek együttesét, amelyek egyetlen közösséghez, az emberiséghez tartoznak. Márpedig a földön a legkiválóbb ház az Isten számára emelt épület.

A professzor közölte: csak az ember képes olyan kultúrát építeni, amelyet nemzedékről nemzedékre tovább kell adni, ugyanakkor a történelem viszontagságait túlélő épületek – egy zsinagóga, egy mecset vagy egy templom, köztük Isten háza – képesek valami transzcendenst közvetíteni, és felemelni az emberi lelket. Végül azt mondta:

– Azt remélem, hogy ez a konferencia elmélyíti bennünk annak tudatát, hogy a világ épített öröksége mellett a földet, a Teremtőtől ajándékba kapott közös otthonunkat is óvnunk és védenünk kell.

Ezután Massimo Cozzolino, az Olasz Iszlám Konföderáció (Confederazione Islamica Italiana) főtitkára és az Euro-Islam Association képviselője szólt az egybegyűltekhez, aki elöljáróban szintén megemlékezett október hetedike áldozatairól.

– Zsidó testvéreinknek szívből jövő részvétünket és őszinte szolidaritásunkat fejezzük ki. Ezt a fájdalmat elsősorban azok hordozzák, akik elszenvedték a támadást, és akik ma is annak következményeivel élnek. Ugyanakkor mindannyiunk lelkiismeretét megszólítja.

Az imám leszögezte: ami három éve ezen a napon történt, az emberiesség elleni, brutális bűntett volt Izrael népe ellen, és semmilyen ügy nem igazolhatja civilek szándékos meggyilkolását vagy túszok ejtését.

– Hitünk arra szólít bennünket, hogy minden emberben embert lássunk, soha ne célpontot – tette hozzá. – A közel-keleti szenvedést soha nem szabad az európai gyűlölet szítására felhasználni. 

Az antiszemitizmusnak és az iszlamofóbiának eltérő megjelenési formái vannak, de mindkettő megtagadja az emberektől méltóságukat és társadalomban elfoglalt helyüket, és mindkettővel szembe kell szállni. Megemlítette, hogy szeptemberben Milánóban sértegettek és bántalmaztak egy rabbit, miközben a buszra várt. Ennek kapcsán Massimo Cozzolino azt mondta: semmi nem szolgálhat mentségül arra, hogy egy zsidót a zsidósága miatt támadjanak meg, senkinek nem szabadna félnie attól, hogy kipát vagy hidzsábot visel.  Kifejtette: a zsidó, keresztény és muszlim hagyományok Európa kulturális és szellemi örökségéhez tartoznak, épületekben és könyvekben élnek, de mindenekelőtt azokban az emberekben, akik vallásukat gyakorolják, és továbbadják hagyományaikat a következő nemzedéknek. Lakatos István mondandójához kapcsolódva a muszlim vezető szorgalmazta, hogy ha egy vallási közösséget fenyegetés ér, akkor a többieknek mellé kell állniuk. A konferenciáról szólva reményét fejezte ki, hogy

az itt kialakuló személyes kapcsolatok az együttműködések révén a későbbiekben segíthetnek még inkább megvédeni az istentiszteleti helyeket szerte Európában. 

Dr. Grósz Andor professzor, a Mazsihisz elnöke a beszédét azzal kezdte: külön öröm számára, hogy ez a nemzetközi konferencia a Mazsihisz fenntartásában működő OR-ZSE szervezésében valósul meg, hiszen az egyetem részint a zsidó tudományosság és vallási műveltség meghatározó műhelye, másrészt  párbeszéd, a társadalmi felelősségvállalás és a tudományos együttműködés fóruma is. Mint mondotta, a konferencia témája elsőre szűk biztonságpolitikai vagy technikai kérdésnek tűnhet, de ennél sokkal többről van szó, hiszen

egy szakrális épület védelme több a falak megóvásánál: egy közösség folytonosságának megőrzését jelenti.

– Ma itt nem csupán az épületek védelméről, hanem emberi közösségek, kulturális örökségek és alapvető szabadságjogok védelméről beszélünk – jelentette ki dr. Grósz Andor. – A vallásszabadság ugyanis akkor válik valósággá, amikor az emberek félelem nélkül léphetnek be közösségeik szent tereibe, szabadon gyakorolhatják hitüket és nem kell attól tartaniuk, hogy identitásuk, vallásuk miatt fenyegetés, támadás érheti őket.

A Mazsihisz-elnök felhívta a figyelmet arra: a történelem arra tanít bennünket, hogy a gyűlölet soha nem egyik napról a másikra jelenik meg, mert először szavakban mutatkozik meg, később társadalmi kirekesztésben, végül pedig támadásokban és erőszakban ölthet testet. Ezért

a biztonság nem pusztán technológiai kérdés, hanem túlmutat a kamerák, beléptetőrendszerek vagy fizikai védelmi megoldások összességén. 

– A biztonság tudáson alapul. Elemzést, kutatást, adatokat és tapasztalatokat igényel. Annak megértését, hogy miként változnak a fenyegetések, hogyan alakulnak át egyik formából a másikba, hogyan lépnek szintet, miként válnak egyes közösségek sérülékennyé, és mely eszközök, illetve lépések segíthetnek ennek a megelőzésében – közölte az elnök.

A tanácskozás egyik legfontosabb üzenetének a jelenlévők sokszínűségét nevezte. „Zsidó, keresztény és muszlim közösségek képviselői ülnek egy asztalhoz. Kutatók, szakértők, egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek gondolkodnak együtt. Ez önmagában is üzenet. Közösségeink története, hagyományai és vallási gyakorlatai különbözhetnek is egymástól, de a kihívások, amelyekkel szembesülünk, számos esetben azonosak” – fogalmazott. Meglátása szerint

a közös felelősség közös cselekvést kíván, ezért szükségünk van a nemzetközi együttműködésre, a tapasztalatok átadására, a kutatási eredmények gyakorlati negvalósítására. 

– És szükségünk van arra is, hogy a vallási közösségek, az állami intézmények, a rendvédelmi szervek és a tudomány képviselői partnerként tekintsenek egymásra – szögezte le dr. Grósz Andor. – A 21. század biztonsági kihívásai ugyanis nem kezelhetők elszigetelten. Ezekre a válasz csak az együttműködés lehet.

Fotók: Mazsihisz.hu / Ritter Doron 

---