Mi a különleges Jichák imájában? Vajon szabad-e nekünk a mezőn imádkozni? Mitől lesz egy ima megfelelően irányítva? Mit és hogyan tanulhatunk – akár erről a témáról – a Kabbalából? Miért kellett Ábrahámnak Sára sírhelyéért óriási összeget fizetnie? Ilyen kérdésekra kaphatunk választ Szántó-Várnagy Binjomintól, a Bét Jehuda körzet rabbijától az Omek magazin legfrissebb számában.
Mindhárom napi imánknak megvan a maga egyedi jellege, alapító ősatyja. A legutóbbi alkalommal Ábrahám imájának forrásából tanultuk az ima állandó helyének törvényét [mákom kávuá]. A mostani hetiszakaszban pedig Jichák imájával folytatódik a sorozat. Tőle azonban nemcsak tanulunk, hanem kicsit „vitatkozunk” is vele:
„Ráv Kahana mondta: pimasznak számítom azt, aki a mezőn imádkozik.” (Beráchot 34b)
Rási megmagyarázza, hogy a mező nem eléggé rejtett hely ahhoz, hogy a Király félelmét megtapasztalhassa benne. Ezt a magyarázatát és a döntést a Sulchán Áruch is véglegesíti (OC 90:5).
Toszfot felteszi a triviális kérdést: hogyan mondhatunk ilyesmit, ha nem kisebb személyiségről, mint éppen Jichák ősatyánkról tudjuk, hogy éppen a mezőn imádkozott? Sőt, emiatt nemhogy feddést nem kapott, hanem egyenesen ebből az imájából tanuljuk a délutáni imát!
Első válaszuk szerint ez az ima nem akármilyen mezőn történt, hanem Jeruzsálemben, a majdani Szentély helyszínén. A második válasz szerint nem minden mező tilalmas, csak ahol gyakran járnak vándorok, akik az imát megzavarhatják. Ezek alapján egy olyan mezőn, ahol kevés az ember, az ima is megengedett, és Jichák is egy ilyen mezőn imádkozott.
Egyszerű és lényegretörő válaszaik azonban még hagyhatnak kétségeket maguk után: ha egyszer helytelen a nyílt mezőn imádkozni, akkor miért enyhítő körülmény az, hogy ez éppen a majdani Szentély helyén történik? Miért nem súlyosbító?
Napjainkban is éppen ez az a hely, ahol igen vallásos embereket találunk, akik szintén a nyílt téren imádkoznak: a Szentély nyugati falánál (Kotel Máárávi, más néven Siratófal). Vajon akkor ezzel sincsen semmi probléma?
A választ megtalálják az Orti.hu oldalon az Omek magazinban.