A hét műtárgya: Köves Izsó festőművész önarcképe

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében  Jeruzsálem ostromát Köves Izsó (1853-1917) festménye idézi fel, ugyanis a műalkotáson a művész alakja mögött Nicolas Poussin: A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című műve sejlik föl – olvasható a zsidó múzeum mai hírlevelében.

A festő, Köves Izsó 1853-ban született Nagykárolyban, s nyilván komoly megdöbbenést okozott a konzervatív közösségben, amikor tizennégy évesen elhagyta szülei házát, hogy festőnek tanulhasson. Pesten a Mintarajztanodában tanult mások mellett Lotz Károly tanítványaként. Szerencsére akkoriban már elég sokan megengedhették maguknak Pesten, hogy portrét készíttessenek a családtagokról, így Izsó a nélkülözésekkel teli tanulóévei után arcképfestésből már el tudta tartani magát, de többre vágyott. 

Nicolas Poussin: A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása

A korszak festőinek álmát, a párizsi tanulmányokat végül Kőrösy József nagylelkű támogatásának köszönhette. Kőrösy szintén szegény zsidó kereskedő gyermekeként saját bőrén is megtapasztalta, hogy támogatás nélkül nem lehet tanulni, ezért a Magyar Tudományos Akadémia tudós tagjaként felkarolta az ifjú tehetségét, aki így eljuthatott Párizsba, hogy tovább képezhesse magát. Hazatérése után 1882-től a Pesti Izraelita Hitközség Wesselényi utcai polgári iskolájában lett rajztanár. 

Tanári működése mellett a hitközség megrendelésére megfestette a korabeli elöljárók arcképeit, és több bibliai, vagy zsidó történelmi témájú képet. Több mint húsz évvel halála után özvegye a gyűjteménynek ajándékozta a művész több levelét és festményét, illetve a művekről készített fotókat. 

A fotók a művész olyan zsidó témájú képeiről készültek, mint a Spinoza bírái előtt; A tortozai hitvita, A budai zsidók üdvözlik Mátyás királyt vagy A zsidók Titus római diadalmenetében. 

A szintén ekkor a Múzeumnak ajándékozott Önarckép című festményén a művész alakja mögötti jelenet Nicolas Poussin A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című festményét idézi – melyet még nyilván akkor láthatott, amikor Kőrösy József támogatásának hála, Párizsban tanulhatott. Köves Izsó 1917. december 26-án, tévét 11-én, az első Szentély ostromára emlékező böjtnapot követően hunyt el. 

Emlékét, művészetét egyebek mellett a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi, de néhány képe más gyűjteményekből is ismert. 

Kép és szöveg: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár