Európa háború előtti zsinagógáinak sorsa: A helyreállított zsinagógák

Az alábbiakban Noam Chen , izraeli fotóművész beszámolójának harmadik részét olvashatják egy olyan nagyívű, több országon átívelő fotós projektről, amelynek keretében számos magyarországi zsinagógába is ellátogatott. A cikk az aish.com-on jelent meg.

A sorozat első része a háború utáni zsinagóga-átalakítások különféle módjait mutatta be, míg a második részben elhagyatott zsinagógák képeit és történeteit ismerhettük meg. Ebben a befejező fejezetben reményt és inspirációt meríthetünk azon, háború előtt épült zsinagógák sorsából, amelyeket gondosan helyreállítottak az elmúlt évtizedekben.

Varsó, Lengyelország

Varsó a Holokauszt előtt a zsidó élet központja volt, ahol több mint háromszázezer zsidó élt – a város lakosságának több mint 30%-a. Ez volt Európa legnagyobb zsidó közössége, több mint 400 zsinagógával és imaházzal. Ma az egyetlen megmaradt háború előtti zsinagóga a Nożyk-zsinagóga. Az 1902-ben épült Nożyk-zsinagógát a nácik meggyalázták és istállóként használták. Furcsa mód ennek köszönhetően élte túl a háborút, és 1983-ra teljesen felújították. Ma ismét aktív zsinagóga, rendszeres istentiszteletekkel.

Varsó egyetlen fennmaradt háború előtti zsinagógája, a Nożyk zsinagóga.

A Nożyk zsinagóga belső tere.

Tóra-tanulás a Nożyk zsinagógában.

Krakkó, Lengyelország

Az 1558-ban épült Remah-zsinagógát a második világháború alatt raktárként használták, de csodával határos módon a szerkezete épen maradt. A Holokauszt előtt körülbelül 90 zsinagóga és imaház létezett Krakkóban, de csak hét maradt meg, és ezek közül a Remah-zsinagóga az egyetlen, amely ma is aktív.

Az 1558-as Remuh zsinagóga bejárati kapuja.

Krakkó egyetlen aktív zsinagógája, a Remuh zsinagóga.

Az 1957-es felújítás során a háború előtti belső tér nagy részét visszaállították, Remuh zsinagóga.

Történelmi emlékek a Remuh zsinagógában.

Budapest, Magyarország

A Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógája. A zsinagóga 1859. szeptember 6-án került ünnepélyes felavatásra. Az épület 1854 és 1859 között épült Ludwig Förster osztrák építész tervei alapján, aki mór stílusú épülettervével nyerte el a pályázatot. A belső tér kialakításában Feszl Frigyes magyar építész is közreműködött, aki a szentélyt és annak díszítését tervezte. Az épület méretei lenyűgözőek: hossza 75 méter, szélessége 27 méter, és két 43,6 méter magas kupolás tornya van. A belső térben több mint 3000 ülőhely található, a földszinten 1497 férfi, míg az emeleti karzatokon 1472 női ülőhely kapott helyet. A második világháború idején a zsinagóga és környéke a budapesti gettó része volt, és az épület súlyosan megrongálódott. A háború után helyreállították, majd az 1990-es években egy átfogó felújításon esett át, amelynek során visszanyerte eredeti pompáját. Ma egyszerre jelentős vallási központ, turisztikai és kulturális látványosság. A Dohány utcai zsinagóga 2018-ban elnyerte az Európai Örökség címet.

Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga.

Kiemelkedő építészeti csoda, a Dohány utcai zsinagóga belseje.

Aron HaKodesh, Dohány utcai zsinagóga.

A 19. és 20. században használt, ma már a nyilvánosság elől elzárt Tóraszekrény-takarók.

A Kazinczy utcai zsinagóga ritka építészeti gyöngyszem. A pesti ortodox zsidó közösség vallási és kulturális központja. Az épület 1912 és 1913 között épült a Löffler fivérek, Sándor és Béla tervei alapján, szecessziós stílusban. A zsinagóga belső tere több mint 1000 fő befogadására alkalmas, és gazdagon díszített. A második világháború alatt az épület megsérült, berendezésének egy része elpusztult. A háború után helyreállították, és a berendezést is rekonstruálták.

Magyarország egyetlen szecessziós stílusban épült zsinagógája, a Kazinczy utcai zsinagóga.

Női karzat, Kazinczy utcai zsinagóga.

2024-ben felújítás alatt, Kazinczy utcai zsinagóga.

A Frankel Leó utcai zsinagóga egy csendes udvarban áll, egy igazi rejtett ékszerdoboz. 1888-ban épült neogótikus stílusban, eredetileg nyitott térben állt, mígnem 1928-ban egy lakóházat emeltek köré a növekvő zsidó közösség igényeihez igazodva. A második világháború alatt istállóként használták, és a környező lakások lakóit üldözték és meggyilkolták. Ma újra aktív, bár a zsidó közösség már csak egy lakást birtokol az épületben.

A Frankel Leó utcai zsinagóga szinte rejtve maradt a szemünk elől.

Egy békés udvarban, Frankel Leó utcai zsinagóga.

Az 1928-ban épült lakópark a bővülő zsidó közösség befogadására épült.

Az udvaron emlékmű tiszteleg az 1944-ben innen deportált zsidó családok előtt.

Szeged, Magyarország

1902-ben épült Szegeden Magyarország második legnagyobb zsinagógája, az eklektikus stílusokat ötvöző vallási építészet remekműve. A második világháború alatt raktárként használták. Jelentős felújításokon esett át, mielőtt 1989-ben újra felavatták. A szegedi zsidó közösség ma körülbelül háromszáz főt számlál. A zsinagógát ritkán használják vallási célokra, ám csodálattal adózva lélegzetelállító építészetéért, inkább kulturális központként és turisztikai látványosságként működik.

Magyarország második legnagyobb zsinagógája, a szegedi Nagy Zsinagóga.

A vallási építészet remekműve a szegedi Nagy Zsinagóga.

A lélegzetelállító szegedi Nagy Zsinagóga belseje.

Szeged egyik fő turisztikai látványossága, amelyet lélegzetelállító építészetéért csodálnak.

Nyíregyháza, Magyarország

1941-ben a nyíregyházi zsidó közösség körülbelül ötezer főt számlált. A város utolsó megmaradt zsinagógája, amely 1924 és 1932 között épült, ma is szolgálja a megmaradt kis zsidó közösséget. A zsinagóga színes belső terét bonyolult ikonográfiai motívumok díszítik, többek között Salamon jeruzsálemi templomának és Izrael 12 törzsének ábrázolásai. 1959-ben Nyíregyháza másik két - a nácik által elpusztított - zsinagógájának emlékére falfestményeket festettek a falakra, így állítva maradandó emléket az elveszetteknek.

Nyíregyháza utolsó megmaradt zsinagógája.

Színes, bonyolult ikonográfiai motívumokkal díszített belső tér, Nyíregyházi zsinagóga.

Az egykori zsinagógát mintázó falfestmények 1959-ben készültek el az elpusztított épület emlékére.

Nyíregyházi zsinagóga külseje.

Nagyvárad (Oradea), Románia

A Nagyváradi Nagy Ortodox Zsinagóga 1890-ben épült az ortodox zsidó közösség számára. 1944 májusában, a náci megszállás idején, a nagyváradi  gettót ennek a zsinagógának a környékén hozták létre, amely így a zsidó szenvedés egyik központi helyszínévé vált. Nyolc évnyi restaurálás után 2017-ben újra megnyitották, és ma az egyetlen aktív zsinagóga Nagyváradon, amely vallási célokat szolgál. 2024-ben egy jesiva építése zajlott közvetlenül a zsinagógával szemben, amely az első ilyen intézmény lesz Romániában a Holokauszt óta.

Nagyvárad egyetlen aktív zsinagógája, a Nagy Ortodox Zsinagóga.

A 2017-ben nyolc év felújítás után újra felavatott Nagy Ortodox Zsinagóga.

A nagyváradi Nagy Ortodox Zsinagóga lenyűgöző belső tere.

A közösség tagjai szerint a történelmi óra akkor állt meg, amikor az első deportálás megkezdődött, az idő pedig mintha megállt volna, a mutató azóta sem mozdult.

A holokauszt óta megalakuló első romániai jesiva építése 2024-ben.

Pozsony (Bratislava), Szlovákia

A pozsonyi zsidó közösség – amelyet 1919 előtt Pressburgnak neveztek – dokumentált története 1251-ig nyúlik vissza. A második világháború előtt Pozsony volt Szlovákia legnagyobb és legbefolyásosabb zsidó közössége, tizennyolcezer fővel. Ma körülbelül ötszáz zsidó él a városban.

A Heydukova utcai zsinagóga, amely 1926-ban épült, Pozsony egyetlen megmaradt zsinagógája. Egy látogatás alkalmával Ivan Pasternak, egy 80 éves Holokauszt-túlélő, felhívta a figyelmet egy döbbenetes részletre: a Tóra-olvasásra használt Bima-asztal az egyetlen eredeti bútor, amely túlélte a háborút. „A többit kivitték, hogy helyet csináljanak az elkobzott zsidó vagyonnak” - magyarázta. A fedelet felemelve felfedte az asztalra vésett nagy horogkeresztet. „Egy náci katona csinálta. De ők elmentek, mi pedig még mindig itt vagyunk”. A zsinagóga továbbra is aktív, a Tórát még mindig erről az asztalról olvassák fel minden sábátkor.

A zsinagóga második emelete – amely korábban a női karzat volt – ma múzeumként működik, bemutatva Pozsony zsidó történelmét. A legértékesebb tárgyak között megtalálható az egykori Neológ Zsinagóga tízparancsolat-táblája is.

Pozsony egyetlen fennmaradt zsinagógája, a Heydukova utcai zsinagóga.

Az 1926-os pozsonyi Heydukova utcai zsinagóga belseje.

Ivan Pasternak holokauszt-túlélő felfedezi a Bimah asztalára vésett horogkeresztet.

A Tízparancsolat táblái a város lerombolt neológ zsinagógájából.

Az 1893-ban épült Neológ Zsinagóga viszonylag jó állapotban vészelte át a második világháborút. A háború után a szlovák televízió stúdiójaként használták, míg a kommunista rezsim végül 1969-ben lebontotta, állítólag azért, hogy helyet csináljanak egy hídnak. Ma egy emlékmű áll a helyén, amely több mint 105 ezer meggyilkolt szlovák zsidónak állít emléket. A emlékmű szimbolikus sziluettje a megsemmisült zsinagógának, amely igazságtalanul veszett oda.

A pozsonyi Neolog zsinagóga 1969-es lebontása előtt. Forrás: Bp: Yad Vashem.

Ma már csak a sziluettje maradt meg, a pozsonyi Neolog zsinagóga emlékműve.

„Emlékezzünk”, és így is kell tennünk, mindarra, ami a holokauszt során elveszett.

Noam Chen az aish.com oldalon megjelent cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla

Képek forrása: Noam Chen/aish