A Weinstein család egykori otthona épül újjá a kolozsvári skanzenben

A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Néprajzi Parkban 2026 júniusában kezdődött meg a különleges épület újjáépítése. A Komorzánból – román nevén Cămărzanából – származó ház az avasi népi építészet értékes emléke, és olyan kulturális örökséget képvisel, amely eddig kevéssé jelent meg az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében.

Az épület egykor Samuel Weinstein, felesége és nyolc gyermekük otthona volt. Az online hozzáférhető Szatmár megyei anyakönyvi adatok szerint Samuel Weinstein földműveléssel, később önálló gazdálkodással foglalkozott, így a család élete szorosan kötődhetett az avasföldi falu mindennapjaihoz. Gyermekeik közül Ignác, Frida, Péter, Henrik, Salamon és Izidor neve maradt fenn a korabeli bejegyzésekben.

A Weinstein család egy számottevő helyi zsidó közösséghez tartozott. Komorzánban már a XVIII. század végétől éltek zsidó családok, a településen zsinagóga is működött. 1941-ben még 124 zsidó lakost tartottak nyilván a faluban.

A családot 1944-ben deportálták, házukat ezt követően egy román család használta tovább. Az épületet az 1980-as években a Szatmár Megyei Múzeumnak adományozták, múzeumi bemutatására azonban akkor nem nyílt lehetőség. Később elkerült eredeti helyéről, magánterületre került, állapota pedig egyre romlott.

Megmentését Belu Simion Făinaru romániai születésű, Izraelben élő képzőművész kezdeményezte. A művész Flavius Lucăcellel együtt talált rá az épületre, majd azt javasolták, hogy a ház szabadtéri múzeumban kapjon helyet, ahol szakszerűen megőrizhetik és a nagyközönség számára is bemutathatják.

A gondosan szétszerelt faépület elemeit Kolozsvárra szállították, ahol építészek, műemlékvédelmi szakemberek, építőmesterek és máramarosi kézművesek részvételével kezdődött meg az újjáépítés. A házat hagyományos anyagok és korhű építési eljárások alkalmazásával állítják helyre, majd a skanzen állandó kiállítási útvonalába illesztik.

A helyreállított épület azonban nem csupán néprajzi emlékként kerül a parkba. Belu Simion Făinaru művészeti installációja egészíti majd ki, amely az Észak-Erdélyből deportált és Auschwitzban meggyilkolt zsidóknak állít emléket. A kezdeményezés így egyszerre szolgálja az épített örökség megmentését, a holokauszt áldozataira való emlékezést és az erdélyi zsidó közösségek történetének bemutatását.

A ház nem egyszerűen egy megőrzésre érdemes épület, hanem egy család életének, a helyi zsidó közösség mindennapjainak és egy erőszakkal megszakított történetnek a tanúja. Újjáépítése lehetőséget ad arra, hogy nyolc évtized múltán ismét megszólaljon azok története, akiket egykor elhurcoltak otthonukból.

A kezdeményezés jelentősége túlmutat egyetlen épület megmentésén. A látogatók a házon keresztül közelebb kerülhetnek azokhoz a zsidó közösségekhez, amelyek évszázadokon át szerves részei voltak Erdély társadalmi, gazdasági és kulturális életének. Az egykori otthon egyszerre beszél majd a hétköznapokról, az együttélésről, az üldöztetésről és a veszteségről.

A zsidó örökség megismertetése és jelenvalóvá tétele a Mazsihisz kolozsvári kulturális szerepvállalásának is fontos része. A Szövetség a Kolozsvár Társasággal, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával és a Határtalan Kultúra programmal közösen évek óta nagy sikerrel rendezi meg a Kolozsvári Zsidó Napokat. A 2025-ben megtartott jubileumi, tizedik rendezvénysorozat után 2026 októberének utolsó napjaiban már tizenegyedik alkalommal találkozhat a közönség a zsidó kultúra, a hagyomány és a művészet értékeivel Erdély kincses városában.

A Komorzánból megmentett ház hamarosan új helyén fogadja a látogatókat. Falai között a Weinstein család emléke és az erdélyi zsidóság történetének egy fontos fejezete találhat ismét otthonra.

Forrás: Kolozs Megyei Tanács, Erdélyi Néprajzi Múzeum, Monitorul de Cluj, Szatmár megyei anyakönyvi adatbázis

---