Az iszlám már 10 éven belül a világ legnagyobb lélekszámú vallása lehet
A korábban vártnál évtizedekkel hamarabb meghaladhatja a muszlimok száma a keresztényekét – derül ki az amerikai Pew Research Center november 18-án közzétett, átfogó demográfiai kutatásából. Az előrejelzés szerint a fordulat már 2035-ben bekövetkezhet, ám ez nem a kereszténység hanyatlását, hanem a muszlim népesség lényegesen gyorsabb gyarapodását jelenti. A muszlim vallásúak létszámbeli növekedésének legfontosabb központjai továbbra is Ázsiában és Afrikában találhatók, miközben a muszlimok népességen belüli aránya Európa számos országában is számottevően emelkedhet. A kutatóintézet korábban 2070-re jósolta, hogy a muszlim lehet a világ legnagyobb lélekszámú vallása.
A Pew Research Center The Future of World Religions: Population Growth Projections, 2020–2070 című, friss tanulmánya szerint történelmi jelentőségű változás előtt áll a világ vallási összetétele. A kutatók számításai alapján 2035-re
a muszlimok száma elérheti a 2,57 milliárdot, miközben a keresztényeké 2,52 milliárd körül alakulhat.
Ez azt jelenti, hogy az iszlám mindössze kilenc év múlva átveheti a kereszténységtől a világ legnépesebb vallásának helyét. A 2020-ban a becslések szerint a világon 2,27 milliárd keresztény és 2,02 milliárd muszlim élt, ez az előny azonban a következő évtizedben eltűnhet: 2070-ben már 3,64 milliárd muszlim és 2,96 milliárd keresztény élhet a Földön. A következő ötven év során tehát a muszlimok száma mintegy 80 százalékkal, a keresztényeké pedig 30 százalékkal emelkedhet. A muszlimok aránya a világ teljes népességén belül a 2020-as 25,6 százalékról 2070-re 35,8 százalékra növekedhet, miközben a keresztényeké lényegében változatlan maradhat: 28,8 százalékról 29,1 százalékra módosulhat. Vagyis a két világvallás közötti különbséget
nem a keresztény népesség globális fogyása, hanem a muszlim népesség sokkal erőteljesebb növekedése eredményezheti.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a változás hátterében elsősorban nem vallási, hanem demográfiai okok állnak. A muszlim népesség lényegesen fiatalabb, és körében magasabb a termékenységi ráta. A Pew számításai szerint
2020 és 2025 között egy muszlim nőre átlagosan 3,1, egy keresztény nőre pedig 2,5 gyermek jutott.
A többi vallási csoporthoz tartozó, illetve vallástalan nők együttes átlaga ennél is alacsonyabb, mindössze 1,6 gyermek volt.A korösszetétel különbsége legalább ilyen jelentős. A muszlimok mediánéletkora 2020-ban 24 év, a keresztényeké 31 év volt. A muszlim népesség egyharmadát 15 évesnél fiatalabbak alkották, vagyis a következő évtizedekben rendkívül sokan lépnek gyermekvállalási korba. A kutatók becslése szerint
2020 és 2070 között a születések és halálozások különbözete 1,6 milliárd fővel növelheti a muszlimok számát, míg ugyanez a keresztények esetében 792 millió fő lehet.
Különösen figyelemre méltó, hogy a kutatás cáfolja azt az elterjedt feltételezést, amely szerint az iszlám térnyerését elsősorban a más vallásokból áttérők tömege magyarázná. A Pew előrejelzése alapján 2020 és 2070 között a kereszténység mintegy 105 millió követőt veszíthet a vallási kötődés megváltozása miatt, az iszlám azonban ugyanezen az alapon szintén nettó veszteséggel, körülbelül 8 millió fővel számolhat
A kereszténységet elhagyók többsége várhatóan nem más vallást választ, hanem vallási kötődés nélkülivé válik. A két világvallás közötti közvetlen áttérések mérlege pedig szinte teljesen kiegyenlített: a modell szerint mintegy 9,2 millió muszlim válhat kereszténnyé, miközben körülbelül 9 millió keresztény térhet át az iszlámra. Az iszlám növekedésének döntő oka tehát nem a vallási térítés sikere, hanem a népesség fiatal korösszetétele és magasabb születésszáma.
Különösen Pakisztánban, Nigériában, Indiában és több szubszaharai afrikai országban számítanak jelentős létszámnövekedésre. A változások egyik legfontosabb földrajzi központja Afrika lesz. A Szaharától délre fekvő térségben a muszlimok száma 2020 és 2070 között 369 millióról 980 millióra emelkedhet, miközben a keresztényeké 697 millióról mintegy 1,6 milliárdra növekedhet. A kereszténység súlypontja egyre határozottabban Afrikába helyeződik át: míg 2020-ban a világ keresztényeinek 31 százaléka élt a szubszaharai térségben, 2070-re ez az arány elérheti az 54 százalékot.
Észak-Amerikában a muszlimok száma 6 millióról 20 millióra, vagyis több mint háromszorosára nőhet.
Az Egyesült Államokban 9 millió fővel gyarapodhat a közösség, de 2070-ben is csak a népesség 4 százalékát alkothatja. A folyamat az egyes országok vallási jelentőségét is átrendezheti. A Kongói Demokratikus Köztársaság az Egyesült Államokat megelőzve a világ legnagyobb keresztény népességével rendelkező országa lehet, miközben Pakisztán Indonéziától veheti át a legnépesebb muszlim közösséggel rendelkező ország helyét. A Pew szerint Pakisztán muszlim lakossága 2020 és 2070 között 227 millióról 461 millióra nőhet.
Európában ettől részben eltérő folyamatok várhatók. A kontinens keresztény népességének aránya a 2020-as 67 százalékról 2070-re 52 százalékra csökkenhet, miközben a muszlimoké 6-ról 13 százalékra emelkedhet. A vallási kötődés nélkül élők aránya ugyanakkor a népesség egynegyedéről mintegy egyharmadára növekedhet. Az európai kereszténység esetében ráadásul nem csupán aránycsökkenésről, hanem tényleges népességfogyásról is beszélhetünk.
A keresztények száma Európában a 2020-as 505 millióról 2070-re 324 millióra eshet vissza.
Ennek legfontosabb okai az elöregedés, az alacsony születésszám és a vallástalanná válás. Az iszlám európai növekedéséhez ezzel szemben a természetes szaporodás mellett a bevándorlás is hozzájárulhat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Európa belátható időn belül muszlim többségű kontinenssé válna. A Pew szerint 2070-ben is a kereszténység maradhat a legnagyobb vallási közösség Európában, a muszlimok pedig a vallástalanoknál is jóval kisebb népességcsoportot alkothatnak.
Az új kutatás jelentőségét különösen jól mutatja, hogy a Pew Research Center 2015-ben közzétett, hasonló tárgyú előrejelzése még jóval későbbre helyezte a történelmi fordulatot. Az akkori modell szerint a keresztények és a muszlimok aránya csak 2070 körül egyenlítődhetett volna ki, nagyjából 32–32 százaléknál, az iszlám pedig ezt követően válhatott volna a világ legnépesebb vallásává.
A Pew ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem megváltoztathatatlan jövőképet jelent. Háborúk, járványok, gazdasági és társadalmi átalakulások, valamint a gyermekvállalási és vallási szokások változásai jelentősen módosíthatják a népesedési folyamatokat.
A tanulmány legfontosabb tanulsága ezért nem egyszerűen az, hogy a következő évtizedben az iszlám válhat a világ legnagyobb vallásává. Legalább ennyire lényeges, hogy a vallási demográfia súlypontja egyre inkább Európán kívülre, mindenekelőtt Afrikába és Ázsia jelentős népességnövekedést mutató térségeibe helyeződik át. A világ két legnagyobb vallási közössége egyaránt gyarapodhat, ám eltérő ütemben és eltérő földrajzi környezetben. Ez a változás a következő évtizedek egyik meghatározó népesedési folyamata lehet.
A muszlim népesség növekedése nem fenyegeti Izrael zsidó többségét
A Pew Research Center demográfiai előrejelzése szerint az iszlám világméretű térnyerése nem veszélyezteti Izrael zsidó többségét. A kutatók számításai alapján 2070-re az ország zsidó lakossága 6,8 millióról 11,1 millióra emelkedhet, miközben aránya mindössze 77-ről 76 százalékra csökkenhet. A muszlimok aránya ugyanebben az időszakban 15-ről 17 százalékra nőhet. Az izraeli statisztikai hivatal adatai szerint ráadásul
a zsidó nők termékenysége már meghaladja a muszlim nőkét:
2025-ben az előbbieknél 3,08, az utóbbiaknál 2,76 gyermek jutott egy nőre. A térség demográfiai átalakulása ugyanakkor hosszú távú stratégiai kihívást jelenthet Izraelnek. Egyiptom lakossága 2070-re 180 millióra, Jordániáé 26 millióra, Iraké 85 millióra növekedhet. A gyors népességgyarapodás fokozhatja a gazdasági, társadalmi és erőforrásokkal kapcsolatos feszültségeket.
Forrás: Pew Research Center
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!