A modern Izrael így borította virágba a sivatagot
Ma van az Elsivatagosodás és az Aszály Elleni Világnap, amelynek célja, hogy felhívja a világ lakosságának figyelmét a kék bolygó egyik legértékesebb természeti kincsére, az édesvízre. S persza arra is, hogy a fokozatos felmelegedés közepette mindannyiunknak össze kell(ene) fogni a Föld kiszáradásának megelőzése érdekében. Ezen a napon (is) legyünk rá büszkék, hogy ebben a munkában Izrael évtizedek óta élen jár!
A modern Izraelnek nemcsak az országot körülvevő ellenségekkel, hanem a határokon belül lévő, természeti veszéllyel is fel kellett vennie a harcot. Most már kijelenthető, hogy a Zsidó Állam győzött, és az Izrael jelenlegi területének nagy részét kitevő vad pusztaságok „megszelídítése”, a sivatagok virágba borítása, a korábban terméketlen területek gazdagon termővé változtatása a Zsidó Állam egyik legnagyobb sikertörténete. A páratlan siker elképesztően magas fokát jelzi, hogy a „sivatagos” Izrael ma már nemcsak a hazai piacot látja el, de jelentős élelmiszer-exportőrré is vált.
Mi tette ezt lehetővé? Egyrészt a technológiai innováció, másrészt az állami akarat, harmadrészt a polgároktól is felelősséget megkövetelő, szigorú vízgazdálkodás.
A több évtizedes projekt gerincét a csepegtető öntözőrendszer feltalálása és elterjesztése jelentette, amely – a hagyományos módszerekkel szemben – közvetlenül a növények gyökereihez juttatja a vizet és a tápanyagokat, továbbá minimalizálja a párolgási veszteséget. Ezáltal Izrael nemcsak vizet takarított meg, de a sivatagi homokot is képessé tette a zöldség- és gyümölcstermesztésre.
A siker másik pillére a forradalmi vízgazdálkodás bevezetése volt, és elmondhatjuk, hogy mára Izrael világelső lett a szennyvíz újrahasznosításában: a lakossági és ipari szennyvíznek mintegy 90 (!) százalékát megtisztítják meg és átvezetik a mezőgazdaságba.
Ezt egészíti ki a Földközi-tenger partján kiépített hatalmas tengervíz-lepárló üzemek hálózata, amelyek a lakossági ivóvíz-szükséglet többségét fedezik. Ez jelentősen megkönnyíti a természetes édesvízkészletekkel való takarékoskodást.
Ugyanakkor Izraelben olyan mezőgazdasági innovációkat fejlesztettek ki, mint a sivatagi körülményekre optimalizált üvegházak és fóliasátrak rendszere, valamint a sós vizet is elviselő növényfajták nemesítése. Nem vallana Izraelre, ha a mesterséges intelligencia segítségét még nem vezették volna be: az AI lehetővé teszi, hogy a termőföldeket 0-24-ben monitorozó precíziós szenzorok révén valós időben elemezzék a talaj nedvességtartalmát.
A Zsidó Állam bebizonyította, hogy a technológiai innováció, az összefogás és az akarat képes felülírni a földrajzi „determinizmust”. Az Örökkévaló áldása legyen a virágba borult Szentföldön örökké!
Kiemelt kép: zöld „oázis” a Negev-sivatagban. Fotó: Michel Moalem / Pixabay
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
28. Zsidó Kulturális Fesztivál: elindult a jegyértékesítés a Dohány utcai zsinagóga programjaira
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
Magyar Péter: Hozzon békét, egészséget és gyarapodást az új esztendő
Ünnepről ünnepre – az 5787-es zsinagógai év fontos dátumai
A Mazsihisz ismét fölényesen vezet az adófelajánlások számában és összegében
Szívből ajánljuk az OR-ZSE falinaptárát az 5787-es zsidó évre!