Több tízezer megmentett élet – film készül Carl Lutz budapesti történetéből

Budapest belvárosában, a Vadász utca 29. szám alatt ma is áll az az épület, amely 1944-ben ezrek számára jelentette a menedék reményét. Az egykor építőipari üvegeket forgalmazó üzletház – innen az Üvegház elnevezés – a svájci követség védelme alá került, és a háború utolsó hónapjaiban Carl Lutz embermentő tevékenységének egyik legfontosabb központjává vált. Az épület egykori garázsában ma a Carl Lutz Emlékszoba működik.

A történet most játékfilmként kerülhet a mozikba. Az Üvegház forgatókönyvét is jegyző svájci rendező, Peter Luisi szerint Lutz alakja hazájában máig jóval kevésbé ismert, mint amit embermentő tevékenységének jelentősége indokolna. Korábbi filmjei közül Magyarországon is bemutatták A homokember, a Meztelen befutó és a Bonzsúr, Svájc! című alkotásokat. Az új film gyártását a Nemzeti Filmintézet 57,45 millió forinttal támogatja.

Carl Lutz 1942-ben érkezett Budapestre svájci alkonzulként. A német megszállást követően, 1944 tavaszától egyre nagyobb szerepet vállalt az üldözött zsidók megmentésében. Svájc ekkor több olyan ország érdekeit is képviselte Magyarországon, amelyekkel a magyar állam megszakította diplomáciai kapcsolatait; Lutz hatáskörébe tartoztak a brit mandátum alatt álló Palesztinával kapcsolatos ügyek is. Ezt a diplomáciai lehetőséget használta fel arra, hogy kivándorlási engedélyekre hivatkozva védleveleket adjon ki.

A mentőakció azonban nem egyetlen ember munkája volt. Krausz Miklós, a budapesti Palesztina Hivatal vezetője és a cionista mozgalom tagja kulcsszerepet játszott abban, hogy a rendelkezésre álló palesztinai bevándorlási engedélyeket minél több üldözött megmentésére használják fel. A mentésben részt vett Lutz felesége, Gertrud Lutz-Fankhauser, több svájci munkatárs, valamint a magyarországi cionista ifjúsági mozgalom számos aktivistája is.

A védelem fokozatosan egész hálózattá nőtt. A Jad Vasem adatai szerint Lutz 76 budapesti épületet helyezett svájci diplomáciai oltalom alá. Az Üvegházban és a hozzá tartozó épületben mintegy háromezer ember talált menedéket. A védlevelek segítségével pedig több tízezer zsidó került – legalább papíron – svájci védelem alá.

Lutz nem csupán az íróasztala mögül próbált életeket menteni. Amikor 1944 novemberében megkezdődtek a budapesti zsidók halálmenetei az osztrák határ felé, feleségével és más diplomatákkal együtt személyesen is közbelépett: védlevelekre hivatkozva embereket emeltek ki a menetoszlopokból, és juttattak vissza Budapestre.

Tevékenységének jelentőségét a háború után Svájcban korántsem ismerték el azonnal; diplomáciai szabályok áthágása és a svájci semlegesség veszélyeztetése miatt még vizsgálat is indult vele szemben. A Jad Vasem 1964-ben a Világ Igaza címmel tüntette ki Carl Lutzot. Gertrud Lutz embermentő tevékenységét 1978-ban ismerték el ugyanezzel a kitüntetéssel.

„Mentőakciója egyszerre svájci, magyar, zsidó és egyetemes emberi történet” – fogalmazott Stalter Judit, az Üvegház magyar koproducere. A producer Sipos Gáborral és Rajna Gáborral közös korábbi munkái között szerepel az Oscar-díjas Saul fia, az Aranyélet, a Tiszta szívvel és az És mi van Tomival? is.

Az Üvegház forgatása részben Budapesten zajlik majd, magyar filmes szakemberek és színészek közreműködésével. A szereplőgárdában Tompa Ádám is helyet kapott. Egyelőre sem a további szereposztást, sem a film tervezett bemutatójának időpontját nem hozták nyilvánosságra.

NFI / Mazsihisz

---