Hétköznapi történetek a vészkorszakból: teltházas könyvbemutató a Páva utcában
Emlékek, történetek, egy letűnt Magyarország lenyomatai és a 20. század sorsfordító évtizedei – ezeket a témákat dolgozza fel Gáti Vilmos Az ősök ősei – idejétmúlt történetek című kötete, amelyről egy teltházas könyvbemutatón beszélgetettek a szerző családtagjainak részvételével a Páva utcai Zsinagóga hangulatosan feldíszitett szukkoti sátrában.
A rendezvényen Hollós Mihály irodalmár, Gáti Magda, a szerző lánya, Kemény Tamás, a kötet szerkesztője, valamint Kemény András, a könyvet megjelentető Papirusz Book Kiadó vezetője mutatták be Gáti Vilmos holokauszttúlélő személyes visszaemlékezéseit tartalmazó könyvét. Az eseményen a szerző több családtagja is részt vett, akik a könyvben szereplő történeteken túl kulisszatitkokat is elárultak. A könyvbemutató különlegessége a téma mellett az volt, hogy az eseményt Dr. Gádor György, a Páva utcai Zsinagógakörzet elnöke a szombatfogadással egybekötve szervezte meg, így a közönségnek lehetősége volt arra, hogy a bemutató után részt vegyen az imán, majd a kidduson is.
Dédapák, rabbik és pesti kisemberek a történelem sodrásában
Hogyan formálódik egyetlen család sorsából egy egész nemzedék, kor és ország története? – teszi fel a kérdést Gáti Vilmos a könyvben, amely a magánéleti emlékezéseken keresztül tárja az olvasó elé a 20. század legnehezebb fejezeteit. A kötet lapjain dédapák, nagyanyák, rabbik, suszterek és más pesti kisemberek sorsa elevenedik meg, miközben Erdély falvai, a századforduló polgári világa és a ferencvárosi utcák hátterén kirajzolódik a háborúk, az üldöztetés, a kirekesztés és a bujkálás világa is.
A szerző gyerekként élte át a numerus clausus, a fajüldöző törvények pusztító következményeit, Budapest ostromát, valamint a holokauszt éveit. A történetekben a nagypolitika nem távoli elvontságként, hanem a házak kapualjaiban, az iskolapadokban, a családi asztaloknál és a mindennapi utcákon megélt valóságként van jelen.

Gáti Vilmos örökérvényű jótanácsai a túléléshez
A könyvbemutatón résztvevő családtagok olyan történeteket is megosztottak a közönséggel, amelyek a könyvbe nem kerültek be. Így megtudhattuk például, hogy bár Gáti Vilmost többször elkapták a nyilasok, mégis azt tartotta, hogy akiktől a legjobban félni kell, azok nem ők, sokkal inkább a szomszédok. Elhangzott a holokauszttúlélő szerző örökérvényű jótanácsa is, amely szerint menekülni mindig csak előrefelé érdemes.
A GenZ-t is elérheti a könyv?
Felmerült a kérdés, hogy vajon a mai generáció odafigyel-e az efféle, múltidéző történetekre. A szerkesztő és a kiadó egyöntetű véleménye szerint a könyv stílusa abszolút alkalmas arra, hogy megérintse az olvasót, hiszen a hétköznapi emberek mindennapjain keresztül elevenít meg egy történelmi korszakot. Mindemellett felnőtt közben egy generáció az elhallgatásban, majd még egy, amely szembesült a történésekkel, és most az unokák, dédunokák visszanyúlnak ehhez. Bár a szerző az alcímben az „idejétmúlt” szót szerepelteti, ez korántsem igaz.
Az ősök ősei nem csupán egy személyes családtörténet, hanem egy letűnt Magyarország hiteles lenyomata is. Könyv arról, hogy honnan jövünk, mit öröklünk, mit veszítünk el örökre, és mi marad belőlünk azután, hogy az a kor, amelyben éltünk, végleg véget ér.
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes