„A hőségben az idősekre különösen figyelnünk kell” – Berecz Hajnalka, a Szeretetkórház ápolási igazgatója a kánikula veszélyeiről

Berecz Hajnalkát, a Szeretetkórház ápolási igazgatóját kérdeztük a kánikula idején követendő legfontosabb szabályokról, az idősek fokozott folyadékbeviteléről, a hőguta tüneteiről és arról is, hogyan segíthetünk idős hozzátartozóinknak a forró napokon.

Milyen tapasztalatokat szereztek idén nyáron a Szeretetkórházban a tartós hőség és a hőhullámok kapcsán?

Az egyik legfontosabb, hogy hálásak vagyunk, amiért a teljes intézmény légkondicionált, ami nagyban megkönnyítette az életet a hőségben. A hőséggel kapcsolatban már voltak tapasztalataink, a korábbi években is előfordultak napok, amikor hőségriadót rendeltek el, de most a tartósan magas hőmérséklet volt az, ami nagy odafigyelést igényelt mindenki részéről.

Az intézmény összes dolgozója nagyon együttműködő volt, mindenki ügyelt arra, hogy a betegek igényeit is figyelembe véve megfelelően védekezzünk a hőség ellen. Az éjszakai és hajnali órákban tartós szellőztetésre törekedtünk, napközben pedig csukva tartottuk az ablakokat és az ajtókat. Minden helyiségben legalább szakaszosan üzemeltettük a légkondicionáló berendezéseket, körülbelül 25 Celsius-fokon.

A napsütés ellen leeresztett redőnyökkel védekeztünk, a betegeket pedig csak a kora délelőtti órákban engedtük ki a kertbe. Fokozottan figyeltünk a folyadékfogyasztás biztosítására, nemcsak a betegek, hanem a dolgozók esetében is.

A Síp utcában az istentiszteletek idejére mozgóőrséget is felállítottunk.

Melyek azok a panaszok és egészségügyi problémák, amelyekkel a kánikula idején leggyakrabban találkoztak az idősebb betegeknél?

Igyekeztünk nem megvárni, hogy panaszosak legyenek a betegek. Általánosságban problémát okozhat a fokozott izzadás, ami a diszkomfortérzésen felül a kiszáradás egyik oka is lehet. Fontos, hogy nagyobb mennyiségű folyadékot fogyasszanak ilyenkor, illetve az elvesztett ásványi sókat és ionokat is pótoljuk. Ez az idősebbeknek kihívást jelenthet, mivel ők amúgy is kevesebb folyadékot fogyasztanak általában, így nagyon figyelni kell, hogy a hőségben eleget igyanak.

A légkondicionált kórteremben ugyanakkor mindig figyelni kell arra is, hogy a hőmérséklet ne legyen nagyon alacsony. A fekvő betegeknek, főleg az idősebbeknek más a hőérzetük, illetve a kevesebb mozgás miatt nincs is igényük az alacsonyabb hőfokra. Hamarabb kezdenek fázni, ami szintén nem komfortos számukra.

Milyen tünetekre érdemes különösen odafigyelni a nagy melegben, és mikor van szükség orvosi segítségre?

A tartósan magas hőmérséklet mindenkit megterhel, életkortól függetlenül, ugyanakkor a kisgyermekeknél és az időseknél hamarabb és nagyobb károkat okozhat. A megfelelő folyadékbevitel a legfontosabb. Kánikulában tartózkodjunk az alkoholos italok fogyasztásától, és a kávéfogyasztást is mérsékeljük. Nem érdemes nagyon hideget inni, de mindig legyen nálunk víz.

Az étkezésre is érdemes odafigyelni: könnyebb ételeket fogyasszunk, többször, kisebb adagokban. A napsütéstől óvjuk a bőrünket világos, szellős ruházattal, viseljünk kalapot vagy sapkát, és használjunk napkrémet – akkor is, ha csak a boltba szaladunk el.

Ne tartózkodjunk napon 11 és 15 óra között, ilyenkor lehetőleg árnyékban, hűvösben pihenjünk vagy tevékenykedjünk. A szabadtéri sportolást is érdemes a kora reggeli vagy esti órákra időzíteni, akkor is csak mértékkel. Próbáljuk az otthonunkat is hűvösen tartani: kora reggel és éjszaka szellőztessünk, napközben pedig árnyékoljunk, ha erre van lehetőség. Ha van légkondicionáló, használjuk.

A panaszok sokfélék lehetnek, az egészen enyhe fejfájástól és szédüléstől a legsúlyosabb hőgutára utaló jelekig. Az enyhébb panaszokat lehet otthon, hűvös és elsötétített szobában kezelni, de ha felmerül a súlyosabb napszúrás, a nagy kiterjedésű leégés vagy a hőguta gyanúja, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Idősek vagy gyerekek esetében érdemes akkor is konzultálni orvossal, ha megváltozik a viselkedésük, tudjuk, hogy elégtelen volt a folyadékfogyasztásuk, vagy sokat tartózkodtak a hőségben.

Melyek a hőguta legfontosabb tünetei?

A hőguta tünetei lehetnek:

• nagyon magas, 40 Celsius-fok feletti testhőmérséklet;
• forró, piros és száraz bőr, az izzadás hiánya;
• gyors és erős pulzus;
• gyors, szapora légzés;
• erős fejfájás és szédülés;
• hányinger vagy hányás;
• zavarodottság és tájékozódási zavar;
• furcsa viselkedés vagy nyugtalanság;
• aluszékonyság vagy gyengeség;
• ájulás vagy eszméletlenség.

Mit tanácsolnak az időseknek és a hozzátartozóiknak a hőhullámok idején?

Főleg azt, hogy az idős hozzátartozóinkat ne hagyjuk tartósan magukra hőség idején. Naponta többször látogassuk vagy hívjuk őket. Ők az egyik legsérülékenyebb populáció, náluk alakulhat ki leghamarabb a baj is. Készítsünk ki nekik innivalót, így láthatjuk azt is, hogy mennyit fogyasztottak belőle. Lehetőleg úgy oldjuk meg az étkezésüket, hogy csak melegíteni kelljen az ételt, és ne nekik kelljen főzniük.

A kültéri elfoglaltságokat lehetőleg reggel, kora délelőtt végezzék, és utána mindenképpen beszéljünk velük, vagy legalább a szomszéd „nézzen rájuk”. A bevásárlásban is segítsük őket, a nagy melegben ne tartózkodjanak az utcán, főleg ne cipekedjenek. Ha nem megoldható a légkondicionálás az otthonukban, akkor ventilátorral segítsük őket.

Zucker-Kertész Lilla

---