A szamár nem is „olyan” szamár…

Szerdócz Ervin főrabbi Mózes második könyvének Smot hetiszakaszában előforduló „szamár” jelentését járja körbe és vonatkoztat el attól a Szentírás különböző értelmezései alapján, majd vetíti a jelenlegi Izrael elleni agresszióra.

„És vette Mózes feleségét és fiait és szamárhátra ültette őket.”
(I.M. 4/20.)

IV. Ptolemaiosz összegyűjtött hetven zsidó bölcset, elhelyezte őket hetven házban és parancsba adta: fordítsátok le Mózes tanítómesteretek Tóráját! „Az Örökkévaló mindegyiküknek egyforma tanácsot adott, és mindannyian egy véleményre jutottak.” (Megila 9a) Minden fordítás szó szerint azonos volt a tizennyolc változtatással együtt. „Ez a tizennyolc vers egyike azoknak, amelyet a bölcsek megváltoztattak Ptolemaiosz miatt. „A bölcsek „Mózes szamarát” „teherhordó állatnak” fordították, nehogy azt higgye valaki, hogy Mózesnek nem tellett lóra vagy tevére!” (SmotRaba 5/5)

Nem lett volna érdemes a bölcseknek figyelembe venni, hogy a Szentírás milyen szimbolikus értelmezést ad a SZAMÁRNAK? 

A zsidó misztika tanítása szerint a szellemi szféra felsőrendűbb a fizikainál. „Az Örökkévaló azért alkotta a világot, hogy hajléka legyen a lenti világban.” (Midrás Tánchumá Nászo 16) Isten számos szellemi entitást is teremtett. A következőt olvassuk: „Tíz dolgot teremtett az Örökkévaló a teremtés hatodik napján, péntek délután, alkonyat idején (azaz a teremtés befejezése, Szombat bejövetele előtt), Bileám szamárkancájának száját….” (Ávot5/6-3) Figyelem! Nem lónak vagy tevének! Szamárnak! „És megnyitotta az Örökkévaló a szamár száját.” (uo.22/28) „Látta az Örökkévaló angyalát.” (IV.M.22/27) A szamár vitte Bileámot a hegyre, ahol Isten a midjanita varázsló átkát Izrael áldására változtatta.

Ábrahám a megkísértésekor (I.M.22/1-19) – Isten parancsára – elindul szeretett fia, Izsák feláldozására Mória hegyén. Engedelmessége hitének legnagyobb bizonyítéka volt. „Fölkelt Ábrahám kora reggel, felnyergelte szamarát.” (uo.22/3) Ábrahám ősapa szamara hátára rakta a fát, a tüzet, meg a kést. A szamár vitte az isteni parancs teljesítéséhez szükséges eszközöket. Ábrahám az „anyagi értéket” a „szellemi érték” szolgálatába állította. 

A „szamár” héberül „chamor”, amit etimológiai ellenpárjaként értelmezhetünk a fizikai és lelki állapotot kifejező „chomer” kifejezésnek! 

Ábrahám felnyergelte a szamarát, mintegy legyőzve fizikai (értsd: apai) ösztönét. Később a kiválasztott hegy lábánál hátrahagyta szamarát. (I.M.22/5) Hátrahagyta félelmét, mintegy previzionálva Isten szellemi privilégiumát: „…nem tagadtad meg tőlem egyetlen fiadat, meg foglak áldani…” (I.M.22/16-17)

„És vette Mózes feleségét és fiait és szamárhátra ültette őket.” (II.M. 4/20.)

Ábrahámmal ellentétben Mózes a szamarára az életének „szerves részeit” ültette. „Az ember felesége olyan, mintha saját maga lenne” (Bráchot 24a.), és „a gyermek atyja végtagja” (Éruvin 70b) Az „irány” Szináj hegye, ahol Mózes és a nép átvette a két kőtáblát, Isten parancsolatait. A „cél” a világ „megjavítása”, jobbá tétele volt!

„Örülj nagyon, Cion leánya, ujjongj, Jeruzsálem szülötte, mert királyod érkezik hozzád, igazságos és győztes ő, szerény, és szamáron közlekedik!” (Zech. 9/9) „Zechárjá próféta a messiási időre utal, amikor gyökeresen meg fog változni világunk.” (Bráchot 56b)

Izrael népe háborúban áll. „…megtelt a föld erőszakkal” (I.M. 6/11.) Az erőszak héberül hámász! Hogyan történhetett meg az Izrael elleni agresszió? „A jövendőket kérdezzétek tőlem, fiaim felől és kezeim műve felől rendelkeznétek-e velem?” (Jes.45/11) Izrael készen áll Isten szolgálatot jelentő áldozatra! Nem kérdőjelezi meg Isten akaratát. Izrael és vele minden zsidó tudja: „Bizony rejtőző Isten vagy te Izrael Istene, SEGITŐ!” (uo. 45/15) „És hívjál engem a szorongatás napján, kimentelek téged, és te tisztelni fogsz engem!” (50.Zsolt./15) Úgy legyen! Ámen!