Kedves olvasóink,
hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 19 óra 36 perckor köszönt be, a
királynő holnap este 20 óra 43 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt
honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten
a Váethánán (Mózes 5. 3:23-7:11.) hetiszakaszt olvassuk Mózes ötödik könyvéből.
A sor, amelyet
mindenki ismer, ha mást nem is, a zsidó hagyományból, Izrael szerelmi vallomása
a Jóistenhez, a Smá nyitómondata: Halld Izráel, az Örökkévaló a mi Istenünk, az
Örökkévaló egy.
Ha az Örökkévaló
egy, akkor szükségképpen másnak sem lehet más Istene, hiszen összesen is csak
ez az egy van. Hogy lehet akkor a mi Istenünk, a miénk, zsidóké az ég és föld
alkotója, amelyek mindenki ege és földje éppen úgy, mint a miénk?
Mit tanít a
Smá két egymásnak azért látszólag ellentmondó állítása?
Az Örökkévaló
végtelen, hatalmas, korlátlan, az egész univerzum lábának zsámolya,
teremtménye, mindent ő ural benne. Hálát adunk neki reggel és este, amiért a
csillagok járására figyel, mozgatja a világegyetemet. Ez az a megnyilvánulása
Istennek, amely egyetemes, a nap mindannyiunkra egyformán süt. Éppen ezért az,
amit a Végtelen uralkodójából így tapasztalunk, minden személyességet nélkülöz.
Az, aki minden és mindenki Istene egyformán, senki Istene sem személyesen.
Istennek az a
tapasztalata személyes, amelynek révén a "mi" Istenünk. Barátunk,
társunk, bizalmasunk, várunk és vigasztalónk.
Nekünk, zsidóknak a szövetség
révén, amely fennáll közöttünk már az ősapák és ősanyák ideje óta és örökké
fennáll majd, amíg világ a világ. Nekünk, kinek-kinek közülünk a személyes
szövetségese is, ebben a megnyilvánulásában nem uralkodó, hanem társ. Úgy,
ahogy a második áldás mondja a Smá előtt, az univerzum gazdája után ahhoz
imádkozunk, aki végtelen szeretettel szeret bennünket, ez az áldás címe, áhávát
olám, végtelen szeretet. És minden csoport, minden vallás saját, személyes,
csoportos szeretetviszonyát találta meg és építette fel hagyományaiban Vele.
Az Egyetlen, a
közös, a végtelen teremtés, a mindenhatóság Istene.
A másik a végtelen
figyelemé és érzékenysége, a végtelen szereteté. Az egyetlen Isten, aki
egyúttal a mi személyes Istenünk is. Mindenkié, de egyesével,
Békés ünnepet
kívánunk!
Vári György írása
